Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje
lítő fehér hort termeltek, sok volt az aprő földesúri majorsági szőlőbirtok, addig a nyugati, egerkörnyéki területeken az allodiájíb szőlőföldek jő része taksás jobbágyok és egri polgárok (purgerek) használatában volt. A szőlőhegy rendje . A szőlőhegyek, szőlőterületek birtoklásának előzményeiből, már a XVIII. században a majorsági úri szőlőbirtokoknak a paraszti szőlőknél nagyobb jelentőségéből, a köznép használatában lévő szőlőknél is a földesurak nagyfokú haszonvételi érdekeltségéből következtek vidékünk rendtartási sajátosságai is. A korábbi századok szőlőbirtoklási és rendtartási viszonyairól az ország egyes szőlővidékein e tekintetben megnyilvánuló különbségekről tájékoztatást nyújtanak a XVII. századtól kezdve fennmaradt Írásos hegytörvények.^ Ezekből kitűnik, hogy szőlőtermelő területeink a XVIIXVIII. században a birtokosok, termelők eltérő jogállása alapján három nagyobb kategóriába különültek el. Mégpedig: 1. ahol hegyvámos szőlők formájában a paraszti birtoklás túlsúlya maradt fenn, 2. ahol részben taksás, részben dézsmás paraszti szőlők mellett a földesúri allodiális majorsági kezelésben lévő szőlők dominálnak, 3. ahol a városi-polgári szőlőbirtoklás az uralkodó. Ezeknek a kategóriáknak megfelelően különülnek el hegytörvényeink is: 1. a hegyközségi ai-ticulusokra, 2. földesúri hegy szabály okra, instructiokra, regulátiokra, 3. városok hegytörvényeire.Ezek a for mák mind társadalmi-birtoklási szempontból, mind pedig tájilag jellemzőek. Paraszti birtoklásu szőlőhegyeink sajátos közigazgatási és rendtartási kereteit jelentették a hegyközségek,amelyek a birtokközösség önkormányzatára épültek, meglehetős önállóságot mutatva a településsel szemben. Olyan helyen létesültek elsősorban, ahol szőlőmüvelésre alkalmas területen nemcsak agy helység,hanem távoli területek lakói is birtokoltak szőlőket. A birtokosok, külső és belső jobbágyok, nemesek és polgárok jogi helyzetüktől függetlenül tagjai voltak a hegyközségnek. 1 A hegyközségi élet rendjét megszabó törvényeknek, articulusoknak mind megalkotásában, mind azok végrehajtásában elsőrendű szerepe a birtokközösségnek, ill. a birtokosok által választott elöljáróknak volt. Földesúri függés csak a hegyvám és a dézsma vonatkozásában jutott kifejezésre. Rendtartási kérdésekben a földesúr elsimerte a
