Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
kisebb részben fehérjét és zsírt tartalmas, sőt vitamin tartalma is ran, 158 azonban báanlatraméltó, hogy Lippay milyen sok gyógyító hatását i«aeri."A' gesztenyének meleg és száraztó természete Tan és könnyen emészthetni: nem igen keményít, jól táplál. A* kik Choleriousok, nádmézzel egyék: a» Melanftolieusok mézzel. Ha aeg-sütik, »s mézzel éhómra eszik, igea jó a' horat ellen. A' hasnak és a' gyomornak fölöttébb Tálé folyását, megenyhíti. As a' TÍZ, a* melyben gesztenyét főztek, mind hajastál, jó a' Térhas ellen, és azoknak, akik Tért köpnek, ha isszák. Haaomlő-képpen jó a' hártyája,mely a* kemény héjat elTálasstya a' székitül, ha harmadrésznyire megfőzik Tizben, 's azt a' Tizet isszák,igen megcsíllapítya a* hasfolyást, agy, ha savanyu borban issszák-ia. Ha a* gesztenyét megtörik, sót,r5zet tesznek közibe, 's a' dühös eb marására kötik: fölötte igen használ. Ha pedig a' gesztenye-liszt közzé árpalisztet is kevernek, és eosetet töltenek, 's azt a' megdagadott vagy keményedett mellekre kötik az asszonyoknak, azt elazélleszti.Iéaellyek azt Írják, hogy szelet csinál az emberbe: némellyek pedig azt tartyák, hogy nem, hanem kiűzi". lem csoda, hogy ennyi jő tulajdonságának ismeretében orvosságnak tartották as emberek. "A meg-tisstított és töretett gesztenyét,egy kis sóval áa mézzel egybe kell keverni, 8 s melly embert a' dühös eb megmart,egye meg, 's meg-gyógyul", - olvashatjuk az egyik receptkönyvben. "Gesztenyefának a* gyümölcsét ha esső vízben főzöd, vér hast, vér-pökést aeg-állít, a' sült ge és ténye hasznos azoknak kik valami irtóztató mérges állatot, füvet, ragy mérges füvet meg-ittak", - ajánlja a másik, igen elterjedt orvosságos könyv. 16 ® Mindez igazolja azt, hogy a gesztenye kedvelt és fokosnak tartott gyümölcs volt, melynek fogyasztása igen sok érdekes megfigyelésre adott alkalmat a gondolkodó elméknek. Annál csodálatosabb, hogy néphiedelmeinkben, népszokásainkban, meséinkben, mondáinkban, nem szerepelnek, még a hatalmas gesztenyefák sem. Kgyedül a kőszegi KirálwöLgvb en álló hatalmas gesztenyefáról tudunk olyasfélét,hogy ennek árnyékában Üdült Szulejmán császár a kőszegi vár ostromlása alatt. 161 Rapaics észrevette, azonban ő sem tudta magyarázatát adni annak, hogy miért pusztulnak el emlék nélkül "a legendás dísz nélkül álló faóriások", ezek a hatalmas,félelmet és áhítatot keltő fák. 16 ^ Pedig a magyarázatot megadja a nép azzal, hogy "semmibe sem veszi". Elfogadja gyümölcsét, a természet pazar ajándékát, de nem törődik vele, mert nem kell törődnie vele. Ingyen, munka nélkül
