Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
a hátába. Jó darabig osak állt fenn a vastag ágon, sem lépni, sem fordulni nea mert, minden pillanatban várta, hogy leszedni. Végre erőt vett magán és sikerült megfordulnia, egyben olyan ágat elérnie, amiben megkapaszkodhatott. Többen is látták őt ebben a veszélyes helyzetben állani odafenn, de még mozdulni sem mertek, nehogy a hangjukkal megriasszák. A nagyon vastag fákra ugy másznak fel, hogy kőtelet dobnak keresztben egy vastag ágra, a kőtél végére kötözött kődarab segítségével. A kötél két végét vagy tartja valaki, vagy hozzákötik egy földbe vert karóhoz, vagy csak összekötik a két végét és felmásznak rajta a szükséges magasságra. A botot a földről adják fel a fennie vőnek-, A gesztenyeveró bot az emberiség gyűjtögető korszakának fontos szerszámát juttatja eszünkbe, 11 ® azonban szerintünk minden hasonló M ősi w jelenségben revivalt és nem survivalt, az alkalmazás, a szerep szükség szerű feléledését és nem folytonosságát kell látnunk. 115 A "fejlett" kultúrában élő, müveit ember bármikor könnyedén "feltalálhatja a kezdetleges elemeket, ha nem ismeri azokat, mert azok az összetett, bonyolultnak látszó mechanizmus elemi részei. A gesztenye leverése és összeszedése nem egyszerre történik: 3-4 hétig is eltart. A guba a fán lassan-lassan megbarnul és szétnyílik. Ekkor érett igazán és hullani kezd. Ha nedves idő van, magától is szétnyilik. Száraz időben nem nyílik szét, és a gubában a fán érik be. Amikor beérett, a szárától kezd barnulni. Van olyan év, hogy minden órésben van 1-2 hét eltolódás, a gesztenyénél is. A gesztenyefa nem szereti ha póznával verik. Óvatosan kell verni» hogy a fát ne nagyon bántsa. Amikor már óvatosan kgkucsál .akár gubás, akár nem,le kell verni, mert megkukacosul . Ha zölden verik le, tovább eláll, de a fa nagyon megsinyli. Ha nem éretten szedik is le, beérik, de nem olyan ízletes és édes, mintha a fán érik be, azért sem jó korán leverni. Sokan azért sietnek vele, hogy más munkájuk miatt ne legyen gondjuk a gesztenyére. Ha sokáig elvárnak a veréssel, a gesztenye hamar megférgesedik, nemcsak a fán, hanem később, levert állapotában is. A gesztenye cinősége tehát attól Í3 függ, hogy eltalálták-e a verés időpontját. Kőszeg vidékén a verést is, meg a szedést is általában győzik a háziak, meg a rokonok és az ismerősök.Svájc hatalmas gesztenyéseiben a verés olyan nagy munka, hogy még az iskolát Í3 szüneteltetik néhány napra és hivatásos gesztenyeszedó asszonyok járnak faluról-falura. 1 ^ Az asszonyok, meg a gyei-ekek a lehullott gesztenyét felkötik kötényükbe, vagy a vállukon átvetett zsákocskába szedik és ebből szórják a fa
