Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

nek előtte az eső meg-esi: igen jó a» báron alá hánnyi. Ha prdig as osső megeste, jó ganaj levél belőle. lémelyek a' toll helyett, vánkos héjat töltenek véle, ás jó rajta hálni". Falevélből készüli vánkos nyomaira azonban a legszorgalmasabb kérdezősködés utján sem sikerült lelnem a kőszegvidéki gesztenyések körzetében: a maiak már a hírét sem hallották ennek a kényelmi eszköznek. A gesztenyefa gyümölcsének betakarjtása és eltartása. A velemiek és a oákiak szerint a korai gesztenye szeptember 28 körül kezd érni.

116 Nem egyformán érik be, de november l-ig, Mindenszentekig mind beérik. Október derekán, október végén van leginkább a gesstenvoszüret

. A gesztenye gubája (tüskés héja) lassan negvörösttl, azután megbarnul. Akkor a buga elkezd reoennvi (repedezni) és repedése után maga szerint elkezd potyogni. Ebből tudják meg a velemiek, hegy megérett a gesztenye. Ahol kevesebb fa van,a lehulló gesztenyét szedik csak össze, de ahol több fa van, nem várják meg, míg mind lepotyog,hanem leverik. Bapaics szerint hosszú póznákkal vonulnak ki a tulajdonosok a gesztenyésekbe és verik a gubát a fáról, az asszonyok pedig ge» reblyével gyűjtik össze a levert gyümölcsöket. 7 Lippay szerint *&' gesztenyét pőlznákkal verik le, mikor megérik mind sörtés héjával együtt. Akkor érik meg, mikor vagy kihull a' gesztenye a* töviskes héjából, vagy mikor ez megnyílik és ki kezd a' gesztenye belőle látszani ősszel. Jobb mind azáltal mind héjastól leverni minek előtt ki-hsdlanak| mert így tovább eltarthatni frissen Martiusig is, ha abban hadgyák." Amikor knkncsál (kikukucskál) a gesztenye, Kőszeg vidékén 5-7 méteres póznákkal a férfiak felmennek a fákra, leverik a gesztenyét,as asszonyok meg a gyerekek pedig felszedik a földről. A gesztenyeszedés nem férfitermészetnek való munka} a leveréshez ügyesség és kitartás kell. A nagyobb fákra, 20-30 méter magasra is fel kell mászni a hossza verővel (póznával). Nagyon kell vigyázni, hogy le ne potyogjon az ember. A gesztenyefák rendszerint domboldalon vannak és ha lefelé,völgynek hajlik a fa, könnyen megszédül rajta az emberfia. Idegölő, erős fiatalembernek való munkának tartják a gesztenyeverést. Nem mindegyik gazda merészel maga felmenni a fára, rendesen segítséget hívnak. Egyik öregemberről mesélik,hogy fiatalabb korában egyedül ment ki gesztenyét verni. A fa tetején fájni kezdett a feje és a póznát leejtette. Le akart menni a fáról, de nem tudott megfordulni, mert egyik ág beleakadt