Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
4 gesz t enyefa ültetése és gondozása . A szelid gesztenyefa egyike a legszebb gyümölcsfáknak. A kőszegvidéki gesztenyefák terebélyesek, zöaökök. A pogányvöigyi, cáki és velemi gesztenyések virágzás idején olyanok, mint valani "i.traonikus színekben poapázd virágszőnyeg, amelynek színeit műértő kezek válogatták össze. A virágzó fák óriási virágcsokornak látszanak és a virágokat ellepő méhek zümmögése vagy a szellő stisogása megilletődöttséget kelt a hatalmas fák alatt a legzordabb szívű emberben is."^ Régi tapasztalat, hogy a kőszegi gesztenyefák május végén, június elején borulnak virágba. A cákiak azt mondják, van ugy, hogy & gesztenyefa júliusban virágzik. Ilymódon elkerüli a tavaszi fagyokat és bőven hoz gyümölcsöt.* Virágzás idején még a betegek is kimennek a gesztenyésbe, hogy finom levegőt szívjanak magukba.A méhek is nagyon szeretik a gesztenyevirágot. A tölgy minden pontjáról a fényes zöld lombkorouák fölött a gesztenye halványsáiga, a gyöngyresszőhöz hasonló virágai mosolyognak felénk. w A gesztenye porzós virágának rigya a neve errefelé a gyöngyvesszőnek pedig rigyás virág a neve.*®^ A gesztenye hiavirágának sajátságos ondószerű szaga van: rigyázik a fa . nemcsak azt jelentL, hogy virágzik, hanem azt is,hogy itt az ideje a meg termékeiiyülésre. (A könnyen hevülő, szerelmes természetű emberre is azt mondják, hogy mindig rigyázik .) A gesztenyefa virágzás után sok esőt kivan. Ha nincs eső, kevés lesz a gesztenye. Rapaics szerint a gesztenyetermelő parasztok nem gondolnak a gesztenye nemesítésére, kiválogatására és oltására; paraszti gyümölcsös kertjeink teljesen középkorú jellegűek.Csak az uradalmi gesztenye sekben próbálkoztak idegenből hozott oltóágakkal nemesíteni ősi fajtáinkat. ^ A velemiek szerint nem minden föld fogja meg a g sztenyét, szerintük még a közeli Oldalon sem fogamzik meg a gesztenye. A fája megmarad, be is gab ásodik! de magot nem hoz . Szerdahely-Doroszló határában vannak még jó gesztenyefák, de tovább már nincsenek. Rohoncra is vittek innen régebben jófajtáju csemetéket; szépen nőttek, de nem termett rajtuk gesztenye. A bozsoki határ rohonci fele már nem fogja a gesztenyét . Velemtől Sopronig bőven terem; itt még erdőket is telepítettek belőle és az erdőben is teremnek a fák. Mostanában sok vaddisznó van errefelé az erdőkben, azok eleszik a gesztenyét. Egy-egy csordában 40-50 is megfordult már a Szénégető kútn ál. A vaddisznó nagyon szapora, kétszer malacozik egy évben. A varjú (kánya) meg a mókusok is elhordják a gesztenyét. (A borz meg az almát eszi meg. A róka nemcsak