Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
Vasvári járás: Bérbaltavár (hegyen), Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Gutatőttös, Győrvár, Karátföid, Kismákfa, Nagytilaj, Hemea- kolta (egy fa parkban), Oszkó,Petőmihályfa, Bábahidvég, Telekes, Tasboldogasszony, Tasvár. Sárvári járás: Bögöte (15 fa), Felaőszeleste (parkban), Porpác (1 fa), Rábakovácsi . Répceszentgyörgy . Sótony, Tásárosmiske . Celldömölki járás: Dnka (3 fa). £emenesmagasi . gissomlyó (2 fa), Nagysimonyi (8 fa), Nemeskeresztur, Szergény CL 6-20 fa), To korcs . 1 gesztenyetermelés mint gazdasági életforma, ma már csak Kőszeg környékén tanulmányozható, mert ezen a vidéken vannak nagyobb gesztenyések, amelyek termése, felhasználása és értékesítése a kössegvidéki ember gazdálkodásában lényeges szerepet játszik, bár megélhetésének nem ez az egy forrása van.Tas megye többi községében a gesztenye csak kuriózum, időtöltés vagy hagyományos szokás eredményeként díszlik a kertben vagy a szőlőhegyek végében, termelése komoly munkát, elfoglaltságot nem jelent, gyümölcse pedig csak mint házi különlegesség jelenik meg a gazdák asztalán. Nem egy esetben ujabb divat, ujabb próbálkozás eredménye 1-2 gesztenyefa a határban, amely az itteni emberek kísérletező kedvét hirdeti. Némelyik volt urasági parkban pedig egészen különleges gesztenyefák meghonosításával próbálkozott meg tulajdonosuk. (Nemeskolta, Felsőszeleste.) Gesztenyetermő vidékeink életformáinak vizsgálata terén munkánk úttörő jellegű. Baranya, Zala,Teezprém és Sopron megye gesztenyetermelésének néprajzi monográfiái feltétlenül gazdagítják majd nj adatokkal tudományunkat, és a részletkérdések alaposabb megvitatására nyújtanak lehetőséget. A szőlőkultúra északi vonalának kutatása is uj eredményeket sejtet ezen a téren. Tasmegye ősi gesztenyései nem voltak elszigetelt jellegűek. Bármily nagy folytonosságra hivatkozunk egyes vidékeken a gesztenyetermelés terén, a fa léte nem szabott irányt a társadalmi fejlődésnek, művelésének olyan elemei maradtak fenn, amelyek nem voltak ellentétben a fejlődéssel. Nem vitás, hogy a gesztenye termelése és felhasználása primitív jellegű - részleteiben, azonban ezek a részletek a fejlettebb társadalmi formákban is meglévő állandó elemek, amelyek alapjai voltak a fejlődésnek,nem pedig hátráltatói.^ A fejlődés iránya, a gazdasági szükségszerűség nem a gesztenyetermelés és felhasználás formáit, hanem magát a gesztenyetermelést támadta meg, mivel a gesztenye gyümölcse régóta nem elsőrendű életszükséglet az ember számára, hanem csemege. Mint csemege nincsen előtérben, - legalább is nálunk, Tas megyében.
