Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

Ma már nem nagyon tartanak értékesebb holmit a hegyi pincékben, mert a második világháború viszontagságai óta nem tartják biztonságos helynek. Legtöbb helyen üresen, elhagyatva állanak, s jé, ha fagallyal vagy keresztbe tett faággal jelzik azt, hogy gazdája nem tartja kívánatosnak idegenek látogatását üres pincében sea.

72a A szénát hagyományos mádon sokan ma is az üres pincék padlásán,vagy oldalában tartják, mert a hegyi szénát nem keverik össze a réti szénával. (A hegyi szénát az állat szívesebben eszi, mert hegyi füvek, virágok vannak benne) sokkal jobb, tartalmasabb, mint a réti széna.) Meg kell azonban még emlékeznünk az említett pogányvölgyi szabadtüzhelyekről részletesebben is. Elpusztításuk előtt igyekeztem egyszerű formáikat pontosan megfigyelni és lerajzolni.(2.ábra) Legegyszerűbbnek találtam a pince sarkában háromszög alakuan emelt terméskövekből épített, agyagos földből letapasztott tűzhely

et,melyen még a nemrégen égett tűz hamuját is megtaláltam. A menyeset alat' a sarokban a falban egy nagyobb lyuk volt fúrva, mely a szabadba vezette ki a füstöt. A füstnek a sarokba való beterelésére hárot szál deszka volt néhány szeggel a falhoz szegelve. Ez volt tehát az egyszerű kémény. A tűzpad ugyanolyan terméskőből volt rakva, mint a pince fala, így feltehető, hogy a pincével egy időben épült, bár kéményét utólag vájhatták ki. Roppant agyszerű, tűzbiztonsági szempontból erősen kifogásolható megoldás. Tóth János felfogása szerint a pince a legigénytelenebb házalak) általam leírt tűzhelye mindenesetre a legprimitívebb, legkezdetlegesebb megoldás. Tóth János szerint ennél a tűzhelynél fejlettebb a töméses, a legfejlettebb pedig a falazott lábas szabadtűzhely.

^® Ibben egyet is értünk,azonban a kémény fejlődésében nem érthetünk egyet.Szerínte a falazott pillér előzménye a fallal való elrekesztés volt. Szerintünk a kémény előzménye ez a háromszögletű fflstterelő lehetett, a- melyet oszlopra kellett támasztani, amikor a tűzhelyet négYszöglalknra építették és felemelték. Ennek a füstfogónak a folytatása lett a kémény

. 74 Ezek az archaikus füstelvezető szerkezetek voltak okai a gyakori tűzeseteknek, ezért a hatóság is különböző rendelkezésekkel igyekezett megakadályozni használatukat.^

5 Bozsokon a régi időkben a Sibrik-család volt a földesúr.Sibrik Mihály és felesége Nagy Klára levelezéséből kitűnik, hogy "kastélyuk mellé gondosan ápolt gyümölcsöst telepítettek, melynek északi, hosszara elnyúló része nem v lt elhatárolva a keleti domboldalon fekvő ges*» tenyeerdőtől."'''

6 A • irtok egy része később a Batthyány család kézéi *