Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
kerüli* 77 Az érdek használata miatt nézeteltérés támadt közöttük. Igen sok tanát hallgattak ki az ügyben, melynek eredményeként megállapítható volt, hogy N a' Heót nevezetű Tölös Erdőre mindig Sibrik uraságnak erdőőrzője vigyázott, a' szőlők felett lévő Gay nevezetű tőlös erdőkre pedig Batthyányi uraságnak erdőőrzőjével együtt vigyáztak és mai napig is oly módon vagyon a 1 vigyázása 78 öreg Bognár 77 éves többek között azt vallotta, hogy "as *rdőpásztor leginkább a Gesztenyésre és Hőt nevű erdőre vigyázott azúlta, miúlta az öreg Hatthéz névő főiállíttatott* 2 . 79 Bz a Hót nevű erdő a velemi határral ütközött meg és a Sibrik család gesztenyése mellett volt, ma is gesztenyés van ezen a területen. Adataink rövid tanulsága: 1. a gesztenyést nem számították sem as erdőhöz, sem a kerthez; 2. termése az uraságé volt;3. őriztette. A tanúkihallgatások 1768-ban voltak. Idővel as erdő egy részét is kertté ritkíttatták, csak az öreg gesztenyefákat hagyták meg, sőt fiatalokat is ültettek. 30 A gesztenyés régi életéről még egy adatunk van. Sibrik Antal 1790 szept.7-én feleségéhes Keresztury Juliannához Bozsokra többek között a következőket írja: "A gesztenyék javát szedesd fel ós ha lehet ell is adasd, mert az nem tartani való, hamar ell romlik. 8 * as apraja, aki marad, jő lesz az erdeieknek; írd megh szaporodnak-e az erdeiek." 82 A bozsoki adatnál jóval előbbi adatunk is van, arra, hogy földesúr a gesztenyeterméssel számolt. 1622. november 28-án Marusics György Néme tujvárról; "Az mi az Gesztenyét illeti, Hegy mester hiszem számott add rola, hova tette". 88 Grossinger János a 171II.század végén írja,hogy a kőszegiek a gesztenyeerdőkben az apró gesztenyéket a disznóknak és a vadaknak hagyják. A disznóknak gesztenyével való tartása nagyobhmérvű nem lehetett; ma sem tudnak arról, hogy a gesztenyésekben disznókat makkoltatnának. Ilyesmi csak egyszer-egyszer,véletlenül fordul elő. 85 A cáki Kőfejtő környékén, a tanítók javadalmazását képező erdőkben tölgyfák és gesztenyefák vannak vegyesen. Mivel a disznólegelő is erre van, előfordul, hogy a pásztorok behajtják a disznókat a lehullott makk feletetésére. Ha a tanítók nem gondoskodnak a gesztenye összeszedetéséről, a disznók a lehullott gesztenyét is megeszik a makkal együtt. Különben nem fordul elő a községben, a gesztenyésekben a gesztenyéknek disznókkal való feletetőse. 8 ^ Bapaics véleménye szerint a disznólegelő közelsége a gesztenye szaporodására komoly veszélyt jelent, mert a disznók élvezettel túrják ki a földből a csírázó magvakat és felfalják. 87 Szombathelyen és környékén is találkozunk a gesztenye nyomai-
