Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

béli ruhája Tan, hogy naponta lehessen Táltani. 1 fürdŐTizet "nem jó" tere sztútra, központra kiönteni, inkább a gané ira, ragy hat hétig pedig csak födél alá szokták önteni. Bölcsé

. á kisbuba rendszerint csak hathetes korában kerül bölcsőbe. Ha azonban kicsi a ház, nem tér a bölcsé és a gyermek se rossz, alig hallani a hangját, akkor azontúl is az ágyon hagyják feküdni,legalább ringatni sem kell. Rendszerint a gyermek addig hál a bölcsőben, amíg jól tud járni, be szelni, aztán kerül ágyba. A bócsó "marad egyikrû a másikra", ahol éppen gyerek született a rokonságban, oda kölcsönzik. Nincs két pontosan egyforma bölcső a faluban, de nagy4. ábra jából mind hasonló, a "ringó" Yagy talpas bölcsők típusához tartozó. A legrégibb kb. 60 érés, most is használatban léTŐ bölcső deszkája össze van eresztre, szeg nincs benne. Peneke nincsen, alul egy

_e

gy pácikót szúrnak keresztül, arra fektetik a deszkát (4.ábra). Az ujabb kb. 20 esztendős egyenesvégű bőlcsőfajta (5. ábra) sokkal ritkább mint az, amelyiknek gomb ja van. Sok bölcsőnek alacsonyabb az oldala,mint a vége, hogy la.i torjai át

. bölcső karját lehessen becsúsztatni (6. ábra). A lajtorját, akkor teszik bele, mikor már nagyobbacska a gyermek.Ebbe kapaszkodik, ha fel akar ülni .Ha az asszony oda akar férkőzni a kicsihez, hogy lefektesse, Tagy