Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

6. ábra megszoptassa, mindig leveszi a karos böcső karját. Az uj bölcsők maga­sabbak, mint a régiek, lá­buk, gombjuk néha esztergá­lyozott (7. ábra). Rendsze­rint vagy a fa nyers szinét hagyják meg, vagy befestik egyszínű barnára. Festett, faragott himes bölcső csak egyetlen helyen ran Nyár­szén, azt is lörösfőről hoz­ták. bölcső helye az ágy előtt volna, de elhuzogat­ják oda, ahol éppen kényel­mesen lehet mellette Ülni, még a tornáéra is kiviszik. A talpas bölcsőn kivtll ennél sokkal kezdetlegesebb bölcső nyomára is akadunk.így nyolc­van éves asszony emlékezett erre, hogy régen "nígy lábat bevertek a fődbe s a lábak tetejíre nígy karikát s a karikára átaltették valami deckát: ojan vót a decka, mind egy kis tekenő s ab­ba tették (a gyermeket). Ügy hajtották, úgy ment, mint a fiszkes fene". E­gyik fiatalember csak hal­lomásból ismerte a ringó böcsőt .két cöveket vertek a földbe, kis ládaformá­ju bölcsőt akasztottak rá­ja, mégpedig úgy, hogy a bölcső végén és a két cö­vek tetején volt egy-egy lyuk, azon keresztül dug­tak egy kis fát.Ugyancsak ő hallott a régiek szala­dó bőcsőjóről is:ez teknő volt, négy filinél volt lyuk,madzagnál fogva fütvögött a gerendáról Nyárszón ezenkivül kétféle primitivebb bölcsőt használnak: 7. ábra 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom