Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kallós Zoltán: Asztalok, székek a gyimesi és moldvai magyaroknál

3. ábra és nem "temleces asztal".A "nagy asztal* ugyanis ujabb,azt az asztalt hívják így, amelyiknek széjjelhúzható fedőlapja ran (tehát megnyújtha­tó). "Húzogató s asztal"-nak is nevezik. ihol "temleces asztal" volt, ott az alá nem lehetett "bedugni a kicsi asztalkát, és ezért oldalt, a fal mellett vagy egy siegelethen helyezték el, a ház bármelyik részében, vagy akár ki is vitték a ház­ból. A temleces asztal a régebbi. Egykor - a régies bútorok kicse­rélődése a világháború után kezdődött meg itt is - minden háznál volt. Ilyen állt a tiszta és a mindennapi házban is. Természetesen gazdagabb házaknál volt kettő. Temleces asz­talt még sokat lehet látni Gyimesközéplo­kon. Sok helyen még most is használatban van, de legnagyobb ré­szét kivitték a hava­si kalibákhoz (4-5. ábra). így Kalocsás patakon összesen há­rom család lakik, s két háznál van temle­ces asztal, egyik he­lyen a tiszta házban. 4. ábra iz adatközlők így emlékeznek róla:"Régen sok helyen a nagy asz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom