Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

pedig a menyezetre függesztette fel a buzakoszorut, mint a kenyér, az élet jelképét. Találóan nevezi tiszaháti népünk a házát életnek. - Sz a szoMs még néhány éve megvolt, sőt néhol ma is. A gabona (rozs) aratása ugyanígy történik, de mivel ebből a kötött talajú beregi oldalon nem sokat termelnek, nem játszik olyan nagy szerepet, mint a búza. A búzakenyeret jobban szeretik. Az árpa nálunk, a búzatermő sikságon nem kenyérnövény, csak egy-egy Ínséges ezstendőben. Egyébként állatoknak termelik, s csak annyit, amennyi e oélra szükséges, és a vetőmagot. Az árpát, ha eléggé megnőj keresztbe rakják, mint a búzát. Sokszor azonban közismerten rövid jzára miatt nem lehet kévébe kötni, csak csomóba rakják, rudassze rűen

, 3int a szénát. Előbb aratják a húsárnál. Zabot csak abraknak és vetőmagnak termelnek. Későbben aratják, mini a búzát. Felkötik kévébe, de nem keresztet raknak belőle, hanem u.n. csirké

t. (10. ábra) 6 kéve a tusaiár

a '"lítva, a hetedik kalászával beL, mint a buzakeresztet a papja.. Több hévéből is raknak csirkét. - Megtörtént, hogy a zab nagyon rövid volt és aratás helyett kinyűtték, mint a kendert. Ez azonban ritkaság. - A zabot azért rakják csirkébe, hogy jobban járja a szél, hamarább száradjon. Lehet 9 és 11 kévéből is rakni, de 7 kévéből célszerűbb. ïïjabb időben már géppel aratnak a termelőszövetkezeti földeken. As aratőgépet a ti szászaikat gépállomásról küldik. Kezdetben sok nehézséggel járt a géppel való aratás, ezért még a TSz. is arat. Kombájn ezen a vidéken még nincs.^

1 10. ábra. C sirke

. nagyrészt kézi erővel Babus Jolán