Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

Jegyzetek 1. Magyar Statisztikai Közlemények. ïïj folyam. III. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctis korában. 1720/21. - Bereg Tármegye (Táblázat). 2. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj folyam: XT.sz. 1 magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Pest. 1897. - Bereg Tármegye moreié

si ágai 1895-ben. 3. A nyomásos gazdálkodás idején nyilhnzással döntötték el, hogy az őszi és tavaszi táblából melyik család melyik darabot fogja müvei ni. Ennek a nyilhuzásnak a maradványa lehet ez a dűlőnév. 1. Ízt mutatják a dűlőnevek ma is: pl. Sásastó

, Kétérlapossa

. Bernjén sássá

, Bika réti

. Mester réti

, stb. Ma ezeknek nagy része szántóföld, kisebb része sásas-füve

s kaszáló, u.n. lapos

. 5. 1233-ban II. Endre országos konzisztóriumot tartott a Bereg Erdőben: "...in silva Beregh..." 6. i hajdani cserjés, bozótos helyeket ma már csak a nevűk mutatja: Lázka. Bokros

. Hosszúgaz

. Bandigaz

. Medverekettve

. stb. Izeket cssprentézték

. 7. Irtásra utal a Elgnjfcáj dűlőnév, a sokáig bennmaradt fatönkökre emlékeztetve. - Az irtás nemcsak a fa közvetlen felhasználása,illetve szántóföld-nyerés végett történt, hanem kovács-szén égetése végett is (boksákban). Ennek emlékét őrzi a Szénégető dűlőnév. 8. Íz öregek firul-f

ira őrzött hagyománya szerint kemény munkával váltottak meg minden hold földet a földesúrtól. Ebben a munkában a család minden erőteljesebb tagja részt vett és több árig tartott, míg annyi földet meg tudtak váltani a hajdani egész,fél vagy negyed jobbágy telekből, amennyiből a család rendesen meg tudott élni. Ehhez a nehezen megváltott földhöz aztán nagyon ragaszkodtak* 9. 1951-ben, a dolgozat írásakor* 10* L: "A lónyai vizek néprajza" c. dolgozatot "Néprajzi Közlemények, 1959.) 11. A tartós, kemény almafajtákat tutajra helyezett hombárokban vitték eladni a Tiszán, több gazda együtt, Szolnokon és Szegeden állandó