Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz
2/f,g. ábra. Kaszasallóuk ' " n gyes vagy tompa, mindig fogazott . Cigány ko rác 8 készítette régente. Íratás ellett a férfiak elvitték a kovácshoz, meg rázatták : fogaztattak. Minden aratás előtt fogaztatni kellett, mert elkopott. Minél apróbbak, finomabbak voltak a fogai, annál jobb volt. A nagyfogú sarló húzta, reszelte a búzát. A kovács beszorította a pengét, vesével recézetet kalapált rá, majd ezt élesre, hegyesre koszörülte. - A régi arató sarlók megrozsdásodva hevernek a padlásokon manapság. A cigánysallóuval "nagyot kavaré tottank , nagy markokat hajtot tunk , kivált, ha a búza jón fennálló^ vont.' 1 A sarlóval való aratás így történt: az arató kétrét hajolva balkezével átfogott egy negyed kévényi gabonát a föld felett(négyszerre vágtak le egy kévényit). Aki nem tudott egyszerre annyit átfogni, kevesebbet fogott. A jobbkezében tartott sarlóval átvágta a fold színénél. Továbblépett, de a levágott szálakat nem tette le, balkesében tartotta. Izekhez ujabb csomót markolt, ezt is átvágta. Mikor a balkezében már annyi búza volt, hogy nem tudta tartani, akkor balkéssel felemelte, jobbjával pedig a sarlót a tövek alá csúsztatta, azzal emelte. Íz egy marik. Nem osúszott szét, mert a tövénél nőtt gyomok összetartották. Lefektette az arató az előre elkészített kötélre . Tovább aratott, a következő markot már uj kötélre fektette. Kora reggel, aratás előtt elkészített 6-8 kévére való kötelet, betakarta lommal (giz-gas), hogy kl ne száradjon majd a tűző napon, mert bekötéskor törik. A kévéket aratás közben nem kötötték be mindjárt, inkább igyekeztek az aratással, míg a nagy déli forróság be nem áll. Sarlóval olyan gondosan arattak, hogy egy kalásznak sem volt szabad letörnie;ha egy szál elmaradt,felvették, betették a marikba . Ilyen gondos munka után nem is kellett gereblyélni a tarlót, viszont a szegényeknek sem volt alkalmuk tallónzni. levés búza volt, minden kalászra vigyáztak. -Szebb és jobb munka volt a kaszával való aratásnál, de szaporátlanabb is. Addig nem is früstököltek, 13 míg le nem vágtak egy keresztre való kévét (18-at). Jó arató früstöktől estig hat keresztet vágott. Tolt olyan ember, aki előbb jobbkezével aratott, majd
