Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

32. "1 kötöxőhárshé

jat az urak számára rendesen a föld népe szolgáltatta. Ez épp oly add volt, mint akármelyik más adónem. linden falunak megszabták, hány marokkötés hárshéjat tartozik évenkini adni. Atya községről olvassuk például 1672-ben,hogy minden lakója szőlőkötözésre egy-egy marokkötés hárshéj at ad." (

takács 3.

; Rajzok a török világból. Budapest, 1917. III. 316.) 33. 1 fenti két hagyományos kötözőanyag északi szőlőterületeinkre volt jellemző. Dunántúl inkább zsuppszalma szolgált szőlőkötözésre. (Yö. Nagyváthr

: im. (1818) 200. Hollar X

.: Soproni élet a XT.század második felében. Soproni Szemle, 7. (1941), 8. 34. A szőlőültetvények soros vagy sorátlan művelésének kérdése a mult század elején sokat vitatott a kor szakirodalmában. (Yö. Balassa I.

: Részletek a XII. század második felének magyar mezőgazdasága c. tanulmány. 1949. 36.); Schams ugyanebben az időben annyira jellemzőnek tartja a magyar szőlőművelésre,hogy az ültetésmód alapján osztja régire és újra. Magyarázatni adja, hogy a XIX. század első felében ott vannak rendetlenül ültetve a szőlők, ahol valamikor nem, vagy csak rövid ideig volt török uralom. (

Schams

: Ungarns Weinbau. Festh. 1832. I. 16.). "Az előzőhöz sorolhatjuk a felsőmagyarországi szőlők nagyobb részét, ahol a tőkék rendetlenül állanak egymás mellett, a másodikhoz Alsó-Magyarország szőlőültetvényeit (kevés kivétéllel),melyek sorba vannak ültetve." (im.1.16.); A szőlők sorossá válása a század folyamán egyre terjed ugyan, de a Hegyalján a soratlan szőlő uralkodó maradt a filozéra utáni ujjátelepítésekig. 35. Wagyváthv

: im. (1818), 186. 36. Uő.: 196-197. 37. A homlitás ennek az eljárásnak csak Északkelet-Magyarországon szokásos neve; az ország más vidékein bujtás. (Yö. Jankó

t im. 266.) 38. A tőkék döntését,buktatását szakíróink régi magyar eljárásnak tartották, amit a nyugati szőlőművesek tőlünk vettek át. (Yö. Schams.: im. I. 64.; Pettenkonfer S.

: Ím. 1930. 142.) 39. Enta

: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai (továbbiakban MOTM) (1869), 366.;: Gvtirki A.

: im. (1861) 53.; Somogyban, Tolnában trágya helyett a szőlő földjét szalmátörekkel javították.;

Gaál A.

: A hasznos szőlőmüveiés.(1856), 16.; Jankó J.

: im. 262.; Takács L.

; gyűjtése. EA. 2191. 12. 40. Nagyváthy: im. 216.