Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

tették alkalmassá a kötözésre. Munka közben is óvni kellett a kiszáradástól. A kötözés női és gyermek munka

f

férfiak nem szívesen vállalják. A nehezebb munkához szokott férfi kéz számára nehezen esik az ujjak érzékenységét igényló mnnka,és a könnyü*nek vélt kötözés helyett a férfiak inkább kapálnak. A munkában elmaradó kötöző szabadkozásaira mondják, hogy "a rossz kötőnek sűrű a sora és rossz a csaté ja". (Szomolya) A kötözéssel egy időben végzett munka a szőlő kacsolása

. tetejelése

, ez a fölösleges zöld hajtások, fattyak

, sarjadzások eltávolítása. A szőlő permetezése

. A tőkeápolási munkák sorába az új szőlők telepítésével került be a szőlők permetezése.Új szerűsége folytán sajátos paraszti hagyománya nem alakult ki .Eszköze ma már mindenütt a gyári k5szi'ésti nermetező. A század elején a permetező eszközök elterjedésé g a permetlevet (rézgálic, mész,víz) vederből seprűvel csapkodták a tőkére. A szőlő telepítése, szaporítása

. Már a szőlőhegyek külső képének leírásánál említettük, hogy a régi szőlők nem voltak sorba ültetve," ill. legfeljebb a lejtő irányában volt a szőlőnek valamelyes sorja. A szőlők soros müvelése csak a mult század végén kezd nagyobb terűleteken hódítani.^ Hires bort termő hegyvidéki szőlőinkben általános a tövek összevisszasága, amit annakidején nemcsak kényszerű adottságnak, de a vidékek szőlősgazdái célszerűnek is tartottak. Nagyváti irja a XIX. század elején, hogy "Borsod, Sopron, Hegyalja gazdái vétkül tulajdonítják a budai, váci, egri és balatonmelléki szőlőmüveseknek, hogy szőlőikben ma szemnek s a munkásoknak oly kellemes egyenes sort megtartják: mert úgymond,a soros ültetés miatt sok föld haszontalan marad, és ha kivált a hegyoldal délnek fekszik, az első a hátamegett levőt beárnyékolja.^ A soratlanság mellett szólt, hogy a meredek hegyoldalakon lezúduló esőviz kevesebb kárt okozott az ilyen szőlőkben. A szőlők soratlan volta korábban egyéb okok mellett összefüggött a szőlők telepítési, szaporítási módjával. A "régi*

1 szőlők ültetéséhez a talaj előkészítésére nagyobb gondot nem fordítottak. A tőke helyeket gödrözték vagy árkolták

. A szőlőföld fordítása, a rigolirózás csak az új szőlők telepítésével általánosult. A gödörbe ültetésnél, amit a legkezdetlegesebb telepítési módnak tarthatunk - egyáltalán nem