Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Diószegi Vilmos: Az "agos gyerek* a bukovinai székelyeknél

Azért lesz agos,mert a szépasszonyok megszoptassák (H).Magára hagyták keresztelés előtt a gyereket, megszoptatták a szépasszonyok,azért lett agos (I). Az anya elvitte a mezőre a kisgyereket, azt otthagyta a borozdán, azt' kicserélték a gonoszok (H). Így asszonynak lett egy gyereke s az anyja nem gondozta.Bezárta az ajtőt s ott bent hagyta napokon keresztül. S egy időn tnl látta, nem fejlődik. Hat-hét hónapos korában lássa az anyja, hogy nem fejlődik a gyerek. Panaszkodott másoknak. Arra tanították a tudós asszonyok, hogy meg kell sütni, mert ki lett cserélve (I). Igézettől kapja: valaki kapja azt az agot, hogy úgy megigézik, hogy megszőrösödik (H). Megigéződött, lebetegedett, azt' ráncos lett (H). Kapta igézettől is: az igézet belement a csontocskáiha, akkor a gyermek nem fejlődött, nem nőtt (H). Ha megigézték és beleszáradt a testibe, az a gyerek úgy elszáradt.Az igézet úgy belemegy a csontjába, csak sír a gyerek, soványodik, nap-nap után soványabb lesz. Ebből kapja az agot (H). Az anyja nem vigyáz rá, azt' a gyereket nem jól eteti, két év alatt szőrös lesz (I). Az anya, ha valami munkára kellett mennyen és a pici gyerek otthon maradott, a másik rengette (ringatta),hallgattatta, de étlen csak hiábavaló volt (H). Az agot sokféleképen igyekeztek gyógyítani. Vetettek vizet,mivel igézetből is származhatik, párolták, mivel kaphatta hüléstől is. Többfajta fürösztési módot is alkalmaztak: valamilyen állatot mostak rá a betegre, vagy a szoba különböző helyein fürösztötték meg, vagy pedig négyféle növényi és ásványi terméket csaptak be keresztben a fürdővízbe.Az ag legjellemzőbb gyógyítása azonban az agos gyermek megsütése (amit vagy egyedül az anya, vagy három-négy azonos nevű aszszony végez el), illetve megfőzess. Az agos gyerekkel gyógyítás céljából megkerülték a házat is. Végül vitték - természetesen szerfelett ritkán - orvoshoz is. a./ Vízvetés: Vizet vettek (vetettek) neki; ki megjött, (meggyógyult), ki belehalt (H). A vízvetést azért tartották alkalmasnak az agos gyerek gyógyítására, mert az agot - miként említettük - kaphatta igézettől is. A vízvetés módja nem is különbözött a szemmel vert gyermek gyógyításakor alkalmazott eljárástól. "Kártyába hozott vizet, csiporval merített, vagy ivókannába (bögrébe). A esiport odateszem a térdemre, akkor veszem a kést, akkor keresztet vetek először magamra, az-