Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Gilyén Nándor: Csűrök a szatmári Erdőháton
ajtót is. Az erdőháti csűrök szerkezeti megoldása az alaprajzi elrendezéshez hasonlóan rendkívül jellegzetes és egységes, az egyes épületek között szinte csak jelentéktelen részletekben van eltérés. A C3űr tetőszerkezetét nagy faoszlopok (1) hordják (a számokkal jelölt szerkezeti elemeket lásd az 1. és 2. ábrán). Az oszlopot régen a földbe eresztették - ebben az esetben ágas a neve.Az ágas nagy hibája, hogy a földbe ásott vége hamar elkorhad. így történt az 1-3. ábrán látható csűr esetében is,ahol - hogy a javítás tartósabb legyen - kist alpra (2) állították a fákat, melyeknek ilyenkor már oszlop , vagy culáp a nevük. A ma épülő csűrök oszlopait már betonalapra állítják. A betonba egy kiálló függőleges vastüskét helyeznek,amit az oszlop közepébe furt lyukba illesztenek és ezzel rögzítik az oszlopot. Vámosoroszihan a Kossuth utca 19-ben így épült a csűr 1959-ben. E megoldásról máshol is tudnak. Bár ez már a legújabb időben kialakult technika, a népi építészet körébe tartozik, mivel a falusi kismesterek alkalmazzák és a hivatásos építőipar nem ismeri ezt a kezdetleges, de a régebbi helyi viszonyokhoz képest fejlett módszert. Az ágast , vagy culápot a kötés (3) és a szélfogó (4) merevíti. Az oszlopokon nyugszik a folyógerenda (5). A két elem kapcsolatát könyökfa - kar . kötés (6) - erősíti,A folyógerendára feküsznek a keresztgerendák (7). Ezeknek kettős szerepük van: egyrészt a szarufákat tartják, másrészt a padlás födémét, amit legtöbbször csak egészen kezdetleges módon, a keresztgerendákra fektetett karókból (8) készítenek. (A padlás néha el is marad, vagy csak szükség esetén helyezik el a karókat.) A szarufák két darabból állnak: középen, a csűr piaca felett van a fószarufa (9), vagy egyszerűen csak szarufa, erre fekszik a fiókszarufa (10). A szarufa toldása nemcsak azért szükséges, mert egy darabból nagyon hosszú lenne, hanem azért is, sőt elsősorban azért mert először a csűr középső részét építik fel, és csak azután a fiókokat. A fószarufát a padláson kokasülő (11) erősíti. A csűr fala legtöbbször a favázra szegezett deszkából készül (1, 2. kép). A hosszfalnál gerenda fut végig: felül egy folyógerenda (12), alul, - ha a fal tartóoszlopai már nem ágasok - folyótaln (13). A végfalak deszkázatát a csűr már előbb leírt vázszerkezetére szegezik Ritkább az olyan csűr, amelynek paticsból, pacsitból készítik a falat. Kam is olyan jó ez, mert kevésbé szellős, csak a deszka hiánya szorít-
