Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balassa Iván: Két monda Karcsáról (Zemplén m.)

se mintha célozna a 12 pár ökörrel végzett kiszedési kísérletre. Csak a h. változatban fordul elé a megszerzésnek ujabb kísérlete, mely ugyancsak kudarcot vallott, akárcsak az első* 1st más adatközlők nemhogy nea ismerik, de egyenesen elutasítják, aert ilyen eset szégyen a falura. Mindezek azt mutatják, hogy ez a kérdés az egész falut nagyon foglalkoztatta és a harang kutatásának ujabb eseményei hozzákapcsolódtak a mondához, gyarapítva, gazdagítva és nem utolsó sorban elhihetőbbé téve azt. Ha mondánk egyes motívumait elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok külön-külön előfordulnak, de ilyen formában csak a karcsai templom mondájában kapcsolódnak és válnak egységgé. 1. Jó és rossz szellemek (tündérek-boszorkányok) küzdelme egy épület megépítése körül

. E motívum megtalálható a székelyföldi "Tartod és Firtos" mondában (Kővári László: Erdély régiségei 185-6. Pest,1852, Orbán Balász: A Székelyföld leírása I, 127. Pest 1868.). Bizonyos hasonlóságot lehet felfedezni Tompa Mihály: Hegyes kő c.mondájával (Népregék, népmondák 148. Pest 1846). Megemlékezik e motívumról Ipolyi Arnold is (Magyar Mythologia 66-7} 119.Pest 1854) és rámutat ennek főleg német megfelelőire (1. még Szendrey Zsigmond: Magyar népmondatípusok és tipikus motívumok. Bthn. UHU, 60 kk). 2. Megszólal a kakaB.felkel a nap a tündérek vagy boszorkányok nem tudják befejezni elkezdett művöket

. Elég gyakori motívum a magyar nyelvterületen is. így többek közt előfordul Korondon, az előbb említett "Tartói és Pirtos" mondában. Az udvarhelyszéki ördögárok barázdálása is azért maradt abba, mert a hajnal megjelent, a kakas megszólalt (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I, 209}223; Balásy Dénes: Udvarhelymegyei népmondák Ethn.' 11,72; számos hivatkozást 1. Szendrey Zsigmond i.h.). De nem kell olyan messze mennünk a megfelelőkért,mert Karosán is megtaláljuk számos babonás mondában. így pl. egy ember csak azért menekül meg az ördögök általi elhurcolástól, mert a kakasok megszólalnak. Előfordul Karcsán a 814

+ mesetípus,helyesebben babonás monda, változataiban is (Berze Nagy János: Magyar népmese típusok Pécs 1957). Lényegében ilyen szerepe van a kakasszónak, ha azt rászedéssel csalják is ki, a Nagyharsányi-hegy mondájában, melynek kapcsolatai nagyon messzire vezetnek (Solymossy Sándor: A Nagyharsányi hegy mondája. Ethn. XXXII, 62 kk). 3. A harang varázslat alatt van, ha próbálják kivenni mindig mélyebbre süllyed

. Göcsejben a régen elrejtett harangot hiába próbál-