Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Nagy Gyula: Szántás a Vásárhelyi-pusztán

ben nem kellett a szarrát fogni. Az ilyen ekét ökrös-ekének hívták, Ugyanis négy ökörrel is csak egy ember szántott s az ökrökkel sok haj volt. Ezért örültek az ilyen ekének, mert nem kellett vele bajlódni. Az első világháború alatt - emberhiány miatt - divatbajött a gyeplével való szántás.A munkaerő drágulása folytán eltünedeztek a lóhajtők. Ma már a gyeplővel való szántás az általános. - A Vásárhelyipusztán tovább használták a Vidacs-ekét, mint a környéken. Még ma is sok tanyában hányódnak a padláson, vagy a tanyakőrül a Yidacs-eke részei. A két világháború között a német gyártmányú Sack-eke terjedt el. Most majdnem kizárólag ezzel szántanak. A szántás manapság 2-3 lő val történik. Ha három lóval szántanak, akkor a lovakat egymás mellé fogják és hármas kisafát használnak. Az ekét fedél alatt tartják. Kinek hol van a helye az eke részére. Általában a kocsiszínben tartják. Leginkább csak az ekét teszik be, míg a taliga sokszor kint marad. Annak nem árt az eső-ugy tartják. Vannak, akik használat közben is, éjszakára a helyére teszik s vannak, akik az udvaron, vagy a tanyakörül a gyepen,vagy a barázdában hagyják. Hogy az ekét hol tartják, az az időjárástól is függ. Az ekét csak a szántás előtt nézik körül. Ha a vasa életlen, akkor a kováccsal megéleztetik. A szántás megkezdése előtt a tengelyt is megkenik. Régen avasszalonna tetejével kenegették. Leszedték a szalonna tetejét és lesütötték. Most kocsikenőccsel, vagy - az olajostengelyt - olajjal kenik. A szántás a következőképen történik a Vásárhelyi-pusztán. Régebben - akinek több földje volt - buza alá kukoricatörés közben kezdett el szántani. Hajnalban hordták a szart s amikor a harmat felszáradt, szántottak. Este pedig a tanya körüli gyöpön fosztottak.Mostanában inkább kukoricatörés után kezdik el a szántást. Befogás után félrefordítják az ekét s a baloldali ekeszarvon s az ekefej egyik csúszó-talpán csúszik ki a szántás helyére.Az ekeszarvát egy vas védi a kopástól.Ha messzebb huzat iák üresen az ekét, akkor lovat tesznek alája. A ló kétágú, természetes erős faág. A gerendelyt a két ág közé helyezik s alá egy vastag fát tesznek keresztbe.Ezt egyegy erős vasszeg tartja, hogy le ne csússzon. A keskeny földön az egyik évben össze- a másikban széj jel szán tanak. Nagyobb táblaföldön az egyik évben hosszában, a másikban keresztben történik a szántás. Általában minden évben széjjelszántanak,