Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

jorannát, uborkát, paradicsoaot, hagymát, fokhagymát, sáfrányt, paprikát ás tököt, i kertnek egvetlen növénye, a majoranna volt az, amit a fővárosi, illetve váci kereskedők ás iparosok Őrszentmiklósról megvettek. Mivel kertje minden családnak volt, zöldségellátásáról mindenki maga gondoskodott. 2. A szőlőkben a tőkék között a hélványokban, a szántóföldön a kukorica között termeltek habot, borsót és krumplit. Ac osztatlan jobbágytelken a kert a ház és a szérű között volt. Majdnem a fele telket foglalta el a kert. Egy egész telekből, amely 1600 négyszögöl, kb. 700 négyszögöl jutott a kertre. A zsellér 300-400 négyszögöles telkén szakított részt a kert számára. Ennek a földdarabnak az volt a feladata, hogy a ház kukorica és krumpliszükségletének egy részét, zöldséget, uri tököt, és a marhának csalamádét teremjen. A veteményekkel való munka csak az asszonyok dolga volt.A kerti vetemények palántázása, gondozása, részben feldolgozása, mind az asszonyok kezén ment keresztül. Az egyetlen eset, amikor a férfi a kertben dolgozott, a tavaszi szántás, vagy kisebb telken az ásás. Március végén kezdtek a kert földjének a felpuhításához. Szántás után már az asszonynak kellett a göröngyöket fagereblyével elsinítani. A kert földjét már ebben az időben is trágyázták. Szántás előtt szétszórtak néhány villa trágyát azon a helyen, ahová a zöldségféléket, kukoricát, krumplit ültetni akarták. A krumplit, kukoricát, cirkot eke után vetették. Dinnyét és tököt kapa után így vetettek: az egyik vető a kapával felemelt egy kevés földet, s az így keletkezett mélyedésbe a mellette haladó másik vető néhány szem magot bedobott, utána a földdel betakarták. A kapás előre lépett az elvetett mag tetejére és már emelte is a következő bokor földjét.Legtöbbször azonban a kapa után sorban vetettek: a puha földbe a kapával árkot húztak, ebbe egyenletesen pergették bele a magvakat, majd a kapával vagy lábbal a sorra húzták a földet. így vetették a sárgarépát, petrezselymet, zellert,hagymamagot, habot, borsót, mákot. A csalamádét ugy vetették, mint a gabonát. A palántázásnál már ekkor előfordul szórványosan a melegágy kezdetleges formája. Néhány öreg ember emlékszik még, hogy kis faládába fekete, erdei földet tettek, s ebbe vetették el a magokat. Ezt a kis ládát a meleg lakószobában tartották, rendszerint az ágy alatt, s ci5ak ha kisütött a meleg márciusvégi, áprilisi nap, akkor tették ki az ablakba, vagy vitték ki a ház napos fala mellé. így palántázták a gon-