Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

sekor a Rottenbiller utcába, majd Zuglába helyezték át telepüket, a gyorsan növekvő fogyasztást azonban nem tudták fedezni. A hetvenes évek elején több bulgár költözik a főváros peremére. A kisbirtokosok pedig a közvetlen külterületeken és a szomszédos falvakban egyaránt a zöldségfélék szántáföldi és öntözéses termeléséhez kezdtek. A város egyre erősödő növekedésével és a közlekedési viszonyok megjavításával a kertgazdálkodásszerű földmüvelés a távolabbi községekre is kiterjedt Fokozta ezt a folyamatot az a tény, hogy a város terjeszkedésével a külterületen fekvő kerteket, házhelyeket felvásárolták, s így a kertgazdálkodással foglalkozó ember vagy felhagyott a termeléssel, vagy távolabbi községekbe helyezték át zöldségtermelő kisüzemét. Annak a kertgazdálkodással foglalkozá vidéknek, ahová örszentmiklós is számítható, Rákospalota volt a kiindulá pontja. Rákospalota veteményeinek elsősorban Újpest volt a felvevő piaca.A város gyors növekedése azonban hamarosan túllépte a rákospalotai termelés kereteit, és egyre több községet vont be az ellátásba. Az 1838«-i nagy árvíz után a mai Újpest területén gr. Károlyi osztott ki birtokábál néhány házhelyet.1844-ben még csak néhány házbál áll a település, asztalosok, mészárosok és e^yéb mesteremberek lakják, majd néhány gyárvállalat telepedik meg. Lassan szaporodik a lakosság. 1867 és 1873 között erősen megnövekedik, eléri Rákospalota határát. 1873- ban lakainak száma 11.759. Ekkor már 8 gyára van, sertéshizlaldája, 40 önálló iparos dolgozik benne. A lakosság száma állandóan növekszik. Újpestnek nem volt külső határa, területe addig terjedt, ameddig a házak épültek. így élelemmel, friss zöldséggel a vidék falvai látták el. Hetenként kétszer tartott hetivásárt, vasárnap hetipiacot. 1874- től négy országos vásárt tarthatott évenként. Eleinte Rákospalota és a környező bulgár kertészek szállították az újpesti piacra a kerti veteményeket,sőt a felesleget - amennyiben volt - Budapestre is bevitték. De később a gyárváros rohamos fejlődésének keresletét nem tudta egyedül ellátni, így a környező falvak, elsősorban Főt, bekapcsolódott a termelésbe, majd Csömör, Mogyoród, Alag, Veresegyház és 1890 táján őrszentmiklós. órszentmiklóson ez ideig két helyen termelték a kerti veteményeket; 1. A fontosoknak azon a részén, ahol a kert volt, a he'venes évektől fogva termeltek sárga- és fehér répát, káposztát, zellert, ma-