Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

k maimig kumÁSa ^^mmóm is alábbiakban agy Budapest környéki kisközség, CYszentaiklós gazdasági rendjének megváltozását szeretnénk bemutatni .Célunk elsősor­ban az, hogy érzékeltessük a változást, annak is elsősorban dinamiká­ját és irányvonalát:egy elsősorban állattartó falu hogyan tért át fo­kozatosan a közeli nagyváros (Budapest) hatására kertgandálkodáara.Be­mutatásunk nen leas egyenletes. Részletesebben a mult századi állattar tás helyzetére és a 90-«e évektől kezdődő kertgazdálkodás megindulásá­ra térünk ki, mint a régi és uj gazdálkodási aőd fő ágaira. i változásnak hároa szakasza van. Kb. a ault század kilencve­nes éveiig az állattenyésztés, illetve az uradalmi bérmunka a fő jöve­delmi forrás, i kilencvenes évektől az első világháború utáni időkig kezdik el a piacra termelést, míg napjainkban a falu fő jövedelmi for­rását a zöldségtermelésből és ennek piacra szállításából nyeri. órszentmiklós a váci járásban a gödöllői dombvidéken, a szadai és váorátóti völgy találkozásánál fekszik, i község 2.556 kat. hold területe leginkább homokos, i Gödöllő és Táo kOsötti csekélyforgalmú műút szeli át, éa 1910 óta Tácoal és Budapesttel vasút köti össze. i község lélekszáma ma kb. 1660, zöme törpebirtokos volt már a századfordulón is. Ezenkívül két-három nagy gazda-család, és kb. 50 egy holdon aluli zsellércsalád lakta még a falut. i falu határában terült el az ilmássy grófoknak eier holdas v radalma és még 4 kisebb földesúri birtok. i falu belterületének magja a homokos talajból kiemelkedő agya gos, magas parton, épült, amely teraszszerűen foglal helyet az alatta elterülő tavas, vizenyős rét és a mögötte fekvő szőlőhegy, az öreghegy között, i telkek "fontosok* fekvéséből és beosztásából, és az idősebb adatközlők visszaemlékezései alapján valószínűnek látszik,hogy őrszent­miklós eredetileg egy-utcás kertes település volt. i "fontos" 1S0O négy­szögöles jobbágytelek, melyen a házon kivül az istálló,a pajta,szérűs­kert, házi konyhakert és lucernáskert is helyet foglalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom