Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson
Ez a térkép egy 1385. évben készült telekkönyvi melléklet másolata. A "fontos** itt már 2 telekre van felosztva és 2 lakóház épült rajta. Jelmagyarázat ; =kii,árat jelölése: 1. lakóház; 2* konyhakert; 3. pajta; 4. istálló; 5. rakodóhely; 6. szérű; 7. lncernaskert. A "szérűskertet" akácfák szegélyezik. A szérűskert útját közösen használják. A kilencvenes években a nagycsalád felbomlásával a házhelyeket osztani kezdték. Rendszerint a férfitestvérek osztották fel hosszában maguk között a telket. Felosztása a testvérek számától függött, legáltalánosabb a két majd négy részre osztott telek. A felosztott telek végére, ahol ezelőtt a szérű volt, oda került az uj ház. A telek felosztása után a szérű és a ház között fekvő terület eltűnik ós ennek a helyére kerül a közös gazdasági udvar. Kerítést csak akkor vonnak, ha idegen kézre kerül egyik vagy másik ház. Körülbelül 30 éve kezdtek el kiköltözni a falu feletti szőlőkbe, és a présházakat átalakítani lakóháznak. így őrszentmiklós mai képe, a szántóföldekbe benyúló utcasorokat mut at,különösen a falu északkeleti részén, ahol a vasút közelsége miatt, most erőteljes település folyik. Itt teljesen összeépült a szomszédos Vácbottyánnal. A falu határának ma nagyrésze futóhomok, de van még öreg ember aki emlékezik, hogy az ő apja "bogárfekete földbe* vetette a huzat. A Duna medréből kifujt futóhomok azóta is egyre terjed, vándorol, a falu szakadatlanul harcol a mindent ellepő homokbuckás "pocakos" föld ellen k zsellérek már vagy 80 éve kiirtották erdeiket,hogy fekete szántóföT-