Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón
kántálókat béhitták : H Hát nem fáinak? Nem fázik a lábatok?" - "Dehogy nem fázik, mijén messzirül jöttünk, ël vagyunk faradra, -felelte egyik mókáskedrű legény,- nagyon megfáztunk!" - "Ha jöjjetek be pihenni egy kicsit!" mondta a házigazda. Bent a házban ismét köszöntőt mondtak, majd beültek a terített asztal mellé, amivel a háziak Tárták őket: kalács, perec ,a perec közepében pálinkás üreg, néhol pánkó(fánk) dúsan felhalmozra rajta. "Szép szokás rót régen, csakhogy nagyon drága szokás TÓt. 1915-ben mult öl, hogy beütött a háború és kifogyott a liszt és elritték a legínyeket s azóta aztán nem utánozzák." Tíz évvel ezelőtt a nagygazda házaknál még behívták a legénységet, ma már az is elmaradt, csak egyes házaknál szokták még a kántálékat behírni, és pálinkával megkínálni, hogy egy kicsit melegedjenek, Aki szereti a cigányzenét, az a zenészeket és a két hívogatót is behívja a házába, ha van nagylány még táncolnak is egy fordulatot vele. Ezt az ünnepek reggelén is megteszik, amikor szirtén köszönteni , muzsikálni járnak a cigányok. Kántálni a kisebb iskolásfiuk csak három-négy év óta járnak, karácsony estéjén, még mielőtt a legények elindulnának. Kisebb csoportokban járnak - s gyakran csak éppen a rokonok házainál kántálnak.Megállnak az ajtó előtt, engedélyt kérnek: "Szabad énekelni? Szabad kántálni?" - s azután rákezdenek valamelyik karácsonyi énekre és elmondanak egy karácsonyi köszöntőt, olyant, amilyent a legények szoktak.Szép kántálásukért kalácsszeleteket, diót,almát vagy pénzt kapnakj (a legényeknek viszont csak kalácsot, de egész kalácsot szoktak adni.) A karácsonyi tánc . A karácsonyi tánc ötnapig tart. Karácsony első napján urvacsoravétel van, mindenki teljes díszben megy a templomba s a templom előtt nem táncolnak mint a többi napon. Istentisztelet után a két hivogató elindul útjára. Először a pap leányát hívják meg, majd minden egyes leányhoz, félfizetéses növendékleányhoz és nagylányhoz egyaránt,sorra elmennek megkezdvén a falu végén. Egyikük ilyesféleképpen köszön be: "Sok karácsony eső napját kívánok érni erővel, egésséggel, eszt is tölthessék erővel, békével, aszt kívánom!" - A másik hivogató ekkor elmondja táncra hívó köszöntőjüket, melynek főleg tréfás utolsó sora elmaradhatatlan: "ha vágyik, kössik meg, ha nem akar menni, verjék meg!" Majd cukrot, almát, diót
