Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón

kérnek a leánytól és hivogató botjukra való pántlikát, mennél szebbet. (A pántlikát az ünnepek elmultával visszaadják.) Pálinkával, kaláccsal i:; regkínálják őket, amit gyorsan elfogyasztanak, mert seholsem maradhatnak sokáig. A kapott nyalánkságokat cifra bőrtarisznyában gyűjtik össze és később elosztogatják a leányok és legények közt. A pántlikát a leány mindjárt rá is varrja a hivogató botra. A hívogatók botjukat menetközben vállukra támasztják, ugy, hogy a szalagok hátul csüngenek, vagy vidáman lobogtatják, rázzák a levegőben, amint dalolva, többnyire egymást átkarolva mennek házról-házra. Tánc közben jól kell vigyázniuk a botjukra, mert ha valamelyik legény el találná lopni, csak egy liter bor árán válthatják ki. Ezért tánc közben a szalagokat rácsavarják a kezükre; régebben a vetett ágy párnái közé dugták el. A hivogatóhotot még a templomba is beviszik magukkal mint tisztségük jelképét. Első nap aránylag kisebb méretű a táncmulatság. A legénygazda házánál tartják s a fiatalságon kivül csak a gyermekek és néhány gálánt (rátarti) asszony jön el. A délutáni templomozás után kezdenek táncolni és éjfélig folytat iák

. Másodnap, ünnep közbülső napján

. - mert Erdélyben háromnapos a húsvét, pünkösd, karácsony ünnepe - van a tánc legjava. Ekkor már reggel kb. 8 órakor elindulnak a hívogatók. Ugyanúgy hívják a leányokat mint előző nap, csak pántlikát nem kérnek. A legénybírók pedig bort kapnak a kolcsároktól s avval mennek a leányos házakhoz, hogy táncolóházat keressenek. Ha a gazda házát átengedi a fiatalságnak, áldomásul megkínálják a magukkal hozott pálinkával. Az ünnepek idejére gyakran egy házat vagy fogadót bérelnek; ilyenkor minden napra az a leány fizeti a bért, akire sor került volna, hogy táncolóházat adjon. A legénygazdák, kolcsárok, hívogatók reggel többedmagukkal a táncolóházból dalolva, Lgínyest táncolva, csizmaszárukat csapkodva mennek végig az uccán a templomig, a hívogatók a botjukat hol rázogatják, hol a földhöz csapják, - a cigány pedig követi a táncoló legényeket. Amikor bemennek a temnlomba, a zenészeket beküldik valamelyik szomszédos házba. Az istentisztelet vége felé a hívogatók -lőresietnek és kihívják a cigányokat a templom előtti térre. A templomból kijövő leányokat a legények már ott várják a mindjárt táncra perdülnek velük. Akinek van szeretője,őt táncoltatja meg, tehát elsősorban a nagylányok táncolnak. Csárdást járnak; a legények a leányokra való várakozás közben egy-egy legényest is eljárnak, majd táncolva, csujjogatva vor-îl a legénység a templomtól a táncoló házig. A cigányok a hériszest

^ ját-