Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Uzsoki András: Egy szigetközi aranyász és felszerelése
RET SZTCMTflgT AB.MTÍB7. *R WT.RCTBW.faű À mosonmagyaróvári Hansági Múzeum 1957. éri néprajzi gyűjtőtervében a szigetközi aranya szat - e kihalt foglalkozás - tárgyi sálékeinek összegyűjtése szerepelt, iz egyik kis szigetközi községben, Lipóton, majdnem teljes felszerelést találtam. Tulajdonosa Bertalan István Szabadság u. 25. sz. alatti lakos volt, kitol 170 forintért megvásárolt aa a múzeum néprajzi gyűjteménye számára, i felszerelés 1917 éta házuk padlásán hevert az aranyászdeszka, a saroglya és a falapát kivételével, is előbbi kettőt libatönésnél, a lapátot pedig udvari munkára használták. is alábbi ismertetendő tárgyak használója Bertalan István 1887ban született, 14-éves koráig István nevű apjának segített aranyászni. Apja (1847-1921) Lipóton élt, aranyász volt. Egész életében ez volt a főfoglalkozása és emellett mellékfoglalkozásként egy hold földön gazdálkodott, ők utoljára 1917-ben aranyásztak a Dunán. Az ifj. Bertalan István ezután vízügyi munkás lett; jelenleg Lipóton földműves. Id. Bertalan István általában két hétre szokott elmenni aranyászni s ilyenkor egyik fiát is elvitte magával. Indulás előtt kb. 80x60 em nagyságú ládába két kenyeret, lisztet, zsírt, krumplit, babot és 4 liter ánizspálinkát raktak be.összeszedték az aranymosó felszerelést, mely a következő eszközökből állt: falapát, vaslapát,aranyásztalicska, aranyászdeszka, saroglya, vízmérő, választó, cserépfazék, sajtár, és egy mécses. Ezeket az élelmi szerládával együtt "tragács n-ra (targonca) rakták és kitolták a Dunára, ahol az aranymosó uton használatos ladik várt rájuk. Ebbe nindent belerakosgattak és gyékénnyel leborították; eső esetén maguk is alája tudtak húzódni. A flu a ladikban maradt kormányozni, apja pedig kb. 30 n hosszú kötélen a part mentén búzta a ladikot. Ha a parton nen volt út, akkor az apa is ladikba fiit és evezve haladtak a Dunán fölfelé. Eözben állandóan figyelték a part mentét és a zátonyokat, hogy alkalmas helyen próbamosást végezzenek. Gyakorlott szem és sok tapasztalat kellett ahhoz, hogy a homokban rejilő aranyszemeket megtalálják! Ha alkalmas helyet vagy zátonyt sajtettek, akkor elővették a falapátot - melynek belső lapja feketére volt