Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Erdélyi Zoltán: Bakonybéli villakészítők balkáni utjai
- U kis fűrészt. Indulás előtt az egyéb szerszámok vitelét egymás között felosztják,szükség van egy nagy fűrész, vonókés, simítókés (hasonló a vonókéshoz,csak középen félköralakú kimunkálás —^— van, a nyél gömbölyítő se céljából), továbbá nélkülözhetetlen két-három darab különböző méretű fúró, egy-kőt véső, egy viszonylag nem nehéz kalapács, valamint a különböző nagyságú mérók. Sz utóbbiak segítségével mérik le a különböző villák bosszúságait.Ezen kívül még ki-ki visz olyan szerszámot magával amit jónak lát, aminek a munkánál hasznát tudja venni.Ezeket rendszerint egy zsákba csomagolták, kivéve a hosszú nagy szerszámokat, majd szépen sorba rárakták a magukkal viendő ruhát. Mindenki megjegyezte valamivel a zsákot,általában nevük kezdőbetűit használták, ha esetleg elkallód 'k, hamar megtalálták. A vellakészítéshez szükséges többi szerszámot, eszközt: a vellahajtőkat,állványokat és a faragószéket megérkezés után a munkahelyen készítették el. Először a vellacsináló gunyhót állították fel, ez volt a legelső és legfontosabb munka: "egy-egy veilagunyhóban négy ember vót együtt. A gunyhót mindig tűnni köllött, hogy hun lehetett fölállítani, mert annak sok szempontbul köllött készülni. Először is olyan helyre köllött építeni, ahun vót sok víz, mer víz nélkül nem tudtuk gőzölni a vellát. A másik szempont meg az vót, hogy sok jő fa legyen a közelibe, hogy ne kelljen messzirtil odahurcolni a fát." A vellakészítők az itthoni erdőkben is építettek maguknak gunyhót, de ez méretben, formájában és funkciójában más volt. Az itthon készültet csak egy ember használta, deszkából féltetőt tett rá,tűzhely nem volt benne, csak hálóhely és rossz idő esetén munkahely. Ezzel szemben a külföldön készített kunyhók - mint láttuk - négy ember részére készültek hálóhellyel és tűzhellyel. A kunyhó hat méter hosszú, három méter széles, s nem fél, hanem nyeregtetős volt. A kunyhó funkciója (a szállás és rossz idő esetén munkahely mellett) tulajdonképpen az itthoni vellafŐző kemencét pótolta: "Itthon ugye kemencét csináltunk a vellának, de kint nen építhettünk arra a hat hónapra, ner má a másik nyáron nem vótunk ott dolgozni, és egy kemence megépítése hoszszú udő, nekünk nem érte meg. Ezért a kemence helyett a gunyhóba csináltunk tűzhelyet,egy olyan nyócvan centi széleset és százhatvan-száznyóovan centi hosszút, vagy nég nagyobbat is. Ennek a tűzhelynek vót olyan nyócvan-kileneven centi magos kő és sárral betapasztott fala, eközött égett a tűz. Effölé raktuk hajtogatókkal együtt a vellát. Nem vót könnyű mesterség ilyen helyen dolgozni,mert nappal faragtuk a v 8 l-
