Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

körültekeri, hogy a sár felszakadjon ás kiemeli. Tartalmát a partra, vagy a csanakon keresztbe tett deszkára kiüti.A báger alján levő" drőtkereszt arra való, hogy megtartsa addig a sarat a bágerben, ezért is szűkül lefelé a kérészszedő. A deszkára vagy partra tett sárhal egy kis lapáttal kiválogatja a nyüzsgő kérészbogarakat,a sarat visszaszórja a Tiszába, az álcákat pedig belekaparja egy rossz dinerb

e (egy-edényes ételhordó), melynek alját szűrőszerűen kilyuggalta már előre. A dinert beleállítja a lapálymenti sekély vízbe két göringvr

e (ha a fenékre tenné, a diner alján nem hatolna be a vit és a rovarok megfulladnának), így a kérészbogarak sokáig eltarthatok. A kifejlődött tiszavirág és kérész (42.ábra) is jó csalétek,de rajzása csak 2-3 napig tart. Minden kérész néhány órai röpködés után lehull a víz tükrére, fehér tőlük a víz: virágzik a Tisza

.A kérészeket úgy gyűjti Oláh Sándor,hogy Tiszavirágzáskor vízszintesen a partba szúr egy 10 m hosszú rudat, úgy, hogy egész hosszában a vizet érintse. Szabad végét spárgával egy partba vert karóhoz köti,hogy a víz el ne vigye a rudat. A víz által a rúdnak sodort tiszavirágok a rúdban oly nagy mennyiségben akadnak fenn, hogy "öllel hányják a csónakba". Az így gyűjtött tiszavirág 1-2 hétig még használható csaléteknek, később azonban nagyon megszárad, használat előtt beáztatják. Nyáron szöcskét is szoktak a horogra hússni. A szöcskéket a mezőn fogdossa össze Oláh Sándor egy külön erre a célra szolgáló u.n. szöcske s kosárb

a (43.ábra). A kosárnak bádogból készült tölcsérszerű, befelé szűkülő szája van, a szöcskék nem tudnak kiugrani. A tölcsér 42. ábra