Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

34. ábra Részei: a szák

f ej, mely áll kává

ból és zacskó

ból,továbbá a kávával egy darabban levő száknyél

. A káva úgy készül, hogy természetes két-háromágú faágat vágnak le, a kétágú ágait óvatosan hajlítva hosszú vonalban egymásra fektetik és szorosan összekötözve sokáig hagyják így száradni a házban. A kétágú faágból készült káva tojásdad alakú lesz. Kerek kávát háromágúból csinálnak: a középső ágát tőben levágva, a két külsőt erősen meghajlítva kört formálnak s az ágakat összekötözve megszárítják. - Kétféle mereggytit láttam a faluban: hosszú- és rövidnyelüt. A rövidnyelünek nagy feje van, a hosszúnyelünek kicsi és ez utóbbinak a nyele hegyben végződik, hogy a földbe lehessen szúrni. - A zacskó lehet lefelé erősen szúkülő, kihegyesedő, a kerekfejtí mereggyüé pf.dig csak kissé szűkített, kerekded aljú. Önállóan nem használják, csak más eszköz segédeszközéül (pl. a horogra akadt halat emelik ki vele). A hosszúnyelű mereggyüt szárítás végett hegyes végével a földbe szúrják, a rövidnyelfít pedig úgy helyezik el, hogy zacskója szaba-