Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

35. ábra don lógjon. Használaton kivül az alsóházb

an áll a sarokba támasztva, vagy felakasztják a gerendára. Az egyik halász a használaton kivüli kabakjait a felakasztott mereggyüben tartja. Az emelóháló (35.ábra) szintén a hivatásos halászok szerszáma, földműveseknél tudomásom szerint nincs; a halászok közül Szűcs Jánosnak és Szilágyinak van emelőhálója. Szűcs száknak nevezi, Szilágyi ezen kivtil emelőhálónak is. Oláh Sándor e két néven kivül még teBzi-veszin

ek is hívja. Az eszenyi halászoknál szák a neve. Vásárosnaményban: teszi-veszi

. Az emelőhálónak van egy 3x3 m négyzetalakú hálója, melyet a sarkain levő csúszó hurkok segítségével a két káva végeire erősítenek s a hurkokat megszorítják.(A kávákat K.Oláh Sándor az eszenyi halászok nyomán estápnak is nevezi.) A kávák keresztezési pontjához kötik a hosszú, erős nyelet. Emelőhálóval sekély vízben nem lehet halászni, mert a hal a mély vízben jár. - Kétféleképpen lehet halászni vele: a halász derékig beléáll a vízbe, vagy pedig a törőpartról halászik. A vízben állva a halászat módja a következő: egy kétágú ágast levernek a földbe jó erősen, úgy, hogy magassága kb. 1 m legyen. Az emelőhálót vízbe bocsátják nyele az ágas két ága között van, káváinak vége a vízfenékre támaszkodik. A halász szalmacsomón ülve várakozik a parton. Mikor úgy gondolja, hogy a háló fölött hal van, felállva lenyomja a szák rúdjának végét,miáltal az emelőháló a magasba emelkedik. Az emelőhálóval való halászat másik módja: a szák rúdjának azt a végét, ahol a kávákkal össze van kötve, késsel bevésik, hogy a rákötendő kötél ne csúszkáljon raj ta.A rúdra kötött kötélre jó karhosszúságnyi távolságra egymástól kis fadarabkákat: pipá

kat kötnek. (A kötelet csak egyszeresen hurkolják rá a pipákra.) A kötél legalább olyan