Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

Kunyhója csak a hivatásos halászoknak szokott lenni} a földműves-halászok nem tartózkodnak oly hosszasan a parton, hogy kunyhóra lenne szükségük. A kunyhót ott állítja fel a halász, ahol egy időre tanyát akar verni. A hajlék körül száradnak hálói,a kunyhóval szemben (hogy mindig szem előtt legyenek) a vízben, haltartóban vannak az eladó halak. - Ha nem alszik kint a halász, legalább a kutyáját viszi ki a partra, hogy a halakat a haltartóból, valamint a szerszámokat a vízből ás a kunyhókörül el ne lopják. Ilyenkor a halász többnyire már korán reggel kimegy a vízre és csak a késő este veti haza családjához - ha egyáltalán hazamegy. Ha felesége nincs kint, vagy nem küld neki ebédet, a halász 21. ábra maga készíti el magának. A kunyhó elé szolgafár

a akasztott bográcsb

an (22.ábra) főzi a lebbencset, de többnyire halat készít,sülve vagy főve. A hal sütése ősi módon, nyárson történik. A megtisztított hal oldalait bevagdalják, hogy a fűszer jobban járja, besózza, bepaprikázza édes paprikával (attól sül pirosra).Egy nyársra csak egy halat huz,fejével levélé, hogy le ne szakadjon a nyársról (mert a feje nehezebb a farkánál). A nyársakat a tűz körül kereken a földbe szúrj a, ferdén,hogy kissé a tűz fölé hajoljanak. Fölöttük egy nyárson szalonnát pirít és zsírját soröan mindegyik nyárs halára rácsorgatja. A nyársat közben forgatja néha a földben, óvatosan, hogy a hal le ne szakadjon róla. Bográcsban főzi a halpaprikást ós a halgnlyásost

. A halpaprikás az ismert módon készül, sok hagymával, sok édes, pirospaprikával. A halnak a fejét is beleteszi, "mer abba van az ézi

n

,csak a szilvannyát (kopol-