Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

tyuját) szedi ki belőle. Mikor majdnem készen van, hideg vízzel körülönti a halat, hogy ne főjön széjjel.*

3 A halgulyásost ugy készíti,hogy a negtisztított, feldarabolt halat besózza; zsírban megpárol sok hagynát, paprika, bors, aprőra vágott krumpli és petrezselyemlevél kerül bele

s vízzel felbocsátja és megsózza egy kicsit. Ha a halat megjárta a só, kimossa, s mikor a krumpli már félig megfőtt, rárakja a halat. Mikor az egész fő, hideg vízzel körtilönti, az megedzi a halat, hogy szét ne főjön. â szolgafát a halász maga faragja alkalmas elágazó faágbál. Ijj ág&t neghagy a bogrács számára, a másik ágnak pedig csak egy kis csonkját hagyja meg, kegy a szelgafa földbe verésekor legyen mit ütni a baltával, (fa a szolga/a begrácstartó ágát ütné, az letörne.) Ha a szolgafa bográcstartó ága vízszintesen nitt, akkor hosszúra hagyj a,nem vágja el rövidre; ha pedig kissé fölfelé nőtt,akkor a szolgafa törzsét ferdén veri a földbe, hogy a tűztől elfelé hajoljon. Bzekre azért van szükség, mert különben a tűz a szolgafa törzsét érné, az elégne és a bogrács a tűzbe esne.A szolgafa ágát ott,ahol a bogrács jönne rá, késsel bevési, hogy a bogrács füle le ne csússzon róla. (A lónyai pásztorember pedig egy csonkot hagy meg az ágán,hogy az tartsa a bográcsot.) Ha az étel elkészült, a bográcsot leteszi a gyepre, melléje ül vagy ha családja is kint van, körül ülik, kanállal és bicskával esznek belőle. A kanalat magukkal hozzák hazulról, vagy ha elfelejtettek hozni, a halász hirtelenében farag fűzfaágakból kis keskeny kanalakat. A kagylókanalat egyik halász sem ismeri. A földműves-halászok ma már nem igen készítik el ebédjüket a vízparton. Régen megsütötték a halat nyárson, ma inkább hazaviszik és otthon a nők készítik el. Bográcsuk sincsen a halászgató földműveseknek. -A halász által hazavitt halat otthon sütik vagy főzik,de már nem maga a halász, hanem a felesége. A tűzhelyen bádogtepsiben sül a 22. ábra