Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

II. A vizi közlekedés régen és ma

csigák a kifeszített drótkötelén feküsznek és mikor a komp halad, forognak, így a csigakötel (11.ábra) segítségéről sikerül a hidast a két part közötti legröyidehb, egyenes úton tartani s ezáltal a hidassal való közlekedés sokkal kevesebb fáradságba és időbe kerül. - A dob tulaj donképen egy fahenger, amit a szorétóuvasak erősítenek a két dobállvánvh

oz. 1 hengeren két különböző irányban két rud: a csap

ok vannak keresztüldugra és megrögzítve; ezek a dob forgatására szolgálnak, A két csapot két kézre fogja a réTész, váltogatva hol az egyik, hol a másik végük van kézben. A csapok közé van felcsavarva a lánc. A dobállványokon van egy-egy vaskaapő, ezekén fektetik keresztben a kötőttfát

, ami a dob további forgásának s így a lánc lecsavarodásának megakadályozására szolgál, t.i. az egyik csap beleütközik a kötőfába. A hidashoz még különböző szerszámok is tartoznak, melyeket a révész nagyrészt a korlátok tövében levő résekben tart. A dobok oldalán levő résekbe vannak beledugva a haladás elősegítésére szolgáló hosszú rudak, valamint egy hegyes és egy tompa végű csáklya. (12.ábra) (A köpüs csáklyafej egy hosszú rúdra van húzva és ráerősítve.) Itt áll még két kerékkötő^ (13.ábra) is, valamint egy fából faragott, rövidnyelű kanál, vízmerítésre és ivásra (14.ábra). A régi hidason a kanál hosszú, kampósvégű nyéllel volt ellátva, hogy a vizet merítő bele ne essék a folyóba. Ivás után a kanalat a hidas karjára akasztották. A déli oldal korlátja mellé nyáron zöld ágakat dugott K révész, hogy egy kis árnyék legyen szamára a fedetlen kompon. A régi hidason a korlát mellett kis loca (pad) is volt. - A lefelé néző, azaz ; szaki oldalon levő résekben tartja a rérész a bádogból készüJt dudát, (15.ábra) oda van bedugva a hosszú, erős kormánylapát, baj 12. ábra. Csáklyák 13. ábra 11. ábra