Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

II. A vizi közlekedés régen és ma

14. ábra IVÓ setére, és néha ott Tan egy tekercs hosszú, rozsdamentes drót is (bár ezt biztonság okából inkább a rérházban tartja és csak szükség esetén Teszi elé.) A hidas északi oldalához Tan kőtre két csónak, egy-egy erezőrel és egy Yaslapáttal a TÍZ kimeregetésére. A korlátra Tan akasztva egy mentőöv. A mogyorósi lapályr

ól csakis a kishíd segítségéről tudnak feljutni a magasabb hidasra. A kishíd rastag tölgyfadeszkákbői áll s két széles, pántolatlan fakereke biztosítja mozgathatóságát. A kerekeknek azért kell széleseknek lenniük, hogy bele ne süppedjenek a partmenti iszapba. - A kishíd helyzetét ráltoztatni kell a rízállás szerint. H- "nagy a Tisza", azaz árad, akkor a kishidat egy drótkötél és egy kerekes szerkezet: a gránit (16.ábra) segítségérel kifelé húzzák hogy a ríz el ne lepje. A gránit karját forgatják, a kar tengelyére felcsararodik a drótkötél, melynek másik rége a kishíd szélének közepén lerő raskarikához ran kötre. A gránit a ríztől beljebb ran a parton és talpa elé cöreket Térnek, hogy ne mozogjon. Ha "kicsi a Tisza", ragyis apad, a kar forgatásáral a drótkötelet hosszabbra eresztik és a kishidat kézi erőrel beljebb riszik a mederbe, a sekély rízbe. A kishídra még egy deszkapalló is ran téré, hogy a gyalogosoknak ne kelljen a kishíd és a part közötti rízbe lépniük. Kishídra a lónyai parton nincs szükség. A hidason rálő közlekedés menete a következő: A lónyai parthoz érre a hidast a dobok forgatásárai és a láncok fel- illetre lecsararásáral egyenesbe hozzák.A rérősz, kezében a láncos hargus karórái partra ugrik, a hidast a láncmellé húzza és a hargus karót beledugja a egyik szemébe. A 15. ábra ábra nál fogra egészen a part parti karóhoz erősített, kb. 15 cm szemnagyságú lánc