Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

II. A vizi közlekedés régen és ma

9. áT>ra állás magassága szerint korlátok húzódnak régig:a hidas karja* A folyón fölfelé néző" oldalon a korlát rövidebb,mert hely kell a két dohnak is (10.ábra).Doh a régi időkben nem rolt a kompon,mert akkor még szabadon járt a két part között. Mirel azonban így sokkal nagyobb fáradságba és több időbe került a hidason való közlekedés, a két földesúr egy kb. 3 cm rastag drótkötelet vezettetett át a Tisza fölött. A drótkötél két vége a két parton, a víztől beljebb, egy-egy erős ágasra van csavarva s a lónyai parton egy közbeiktatott ágas segítségével a drótkötelet a vízalacsony ab bra lehet engedni, vagy magasabbra 10. ábra J)ob húzrti, azaz kifeszíteni. A hidason levő két dobra két hosszú,erős lánc van csavarva, melyeknek másik vége egy-egy vascsigához kapcsolódik. A