Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után
- óá megismerje kiki a magáét (mert több asszonyé ázik agymás mellett). A karcra kütött ronggyal, sárgömbbel, napraforgó-góréval, stb. jelölik meg. Végül egyik kezével vizet szór feléje a gazdasszony háromszor, ugyancsak háromszor elmondván közben: "Kendert (leat) áztattunk, selymet kőytsünk!" i kender ezután iszik , egy kicsit siIlye d a Tízben, a felszín alá merül. Rossz gazdasszony volna az, aki annyi sarat rakna rá, hogy a kender leül ne tőle a fekete iszapu vízfenékre!Annak a felszín és a fenék között a tiszta vízen kell áznia, különben nem győznék kimosni, azonkívül a sár eleszi a kendert. A 3árral egyenlőtlenül megterhelt pamacs, ha a vízben meglökik, felbillen és a felszínre jutott része ázatlan marad. - Az áztatás ideje függ az ázandó növény mivoltától, az évszaktól és a földtől, amelyben termett. Részletesebben e helyen nem tárgyalom} a len átlag 4-5 napig, a virágos kender 6-7 napig, a magvas kender nyáron 7-9 napig, tavasszal 9-10 napig, ősszel két hétig is ázik, Cmert akkor már hideg a víz). A sokáig ázott kender yágá_s (törés) közben szakad, az ázatlan vágáskor keménynek bizonyul, nehéz elvágni , de fonala és így vászna is erősebb. Az ázó kendert,lent őrizni nem szokták. Kb. az áztatási idő vége felé mintát, lát dut hoznak az ázó növényből, elvágják, ha jónak látják, mennek kóüteni . kikőj|teni . Ez úgy történik, hogy, mint áztatáskor, rossz ruhába öltöznek, a sarat kapával leszedik a kenderről vagy lenről, a szalmát is leveszik. Ezután a pamacsot vagy csomót egyik végén megbontva a kévék hegyét (virágos vagy magvas végét) jobb kezük élével végigsimítják, hogy a virág és levél lejöjjön róla, majd a kévét széthúzva a vízben meglögyböl ik és a tiszta kévét kiadják a parton állónak, aki egymásnak támogatva csomókba rakja őket, hogy a víz lefollyék róluk. Ha mind kikötötték, szekérre rakják búzakévék módjára (előbb a szekér derek at rakják tele hosszában, azután a kévéket tusájukkal kifelé keresztben, közbülre kerülnek hosszanti kévék is, ez a béllelés ). Néha több asszony kenderét viszik haza egy szekerén. Kötés idején megjelenik a parton a vizet bérlő halász vagy a partbirtokos gazda és kiveszi a kenderből, lenből az áztatás engedélyezéséért neki járó rész t, azaz dézmá t. 2 ^ A kender mérgező anyagától a halak "megbolondulnak", majd elpusztulnak, a kenderáztatók pedig letapossák a takarmánynak használható vízparti sást és füvet ezért mintegy kárpótlásul jár a halásznak és partbirtokosnak a dézma. A rész mennyisége nem mindig egyforma. Az elmúlt évben minden harminc kévéből vettek egyet, az idén huszonöt kévéből egyet (azaz százból nóm
