Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után

- íAr gyet), de a halásznak húsz kévéből jár egy, (vagyis százból öt), mert a halak kipusztításával kenyerét veszik el. A halász a dézmában kapott kévéket kunyhója körül szétrakva megszárítja és szekerén hazaviteti; megfonva hálózsineget készítenek belőle. - A Eis-Tiszában és a vályogvetőkben való áztatásért ritkán kéri a részt a partbirtokos, - de ott nem olyan jó áztatni. - Nyáron, mikor a víz felmelegszik,firedni szoktak a Tiszában. A férfinép többnyire csak vasárnap délután ér rá, hétköznap elfoglalja •X mezei munka. A vászonnép

,ha nincs munkája a mezőn,hétköznap délután, ha munkaidő van, estére megy fürödni. A gyermekek mindig ráérnek, de a Tiszára csak a nagyobbakat engedik ki, mert a víz által iszapba ágyazott, majd onnan kimosott tönkök helyén nagy mélyedések vannak, amikben a gyermek könnyen elmerülne. Ezenkívül belekerülhet egy visszaforgóba is (örvény). A kisebb gyermekek a vályogvető gödrök lehiggadt vizében, vagy a Kis-Tisza sulyommentes részén fürdenek, de oda is csak a nagyobb gyermekek felügyelete alatt mehetnek. A felnőttek állóvízben nem fürödnek. - A nők viselő- azaz hétköznapi ruhában fürdenek, a férfiak kék vászon- vagy kékfestő kötényükből a fürdés tartamára úszónadrágot alakítanak. A kisebb gyermekek ruhafélét nem viselnek a vízben. Régen majdnem mindenki tudott úszni} ma már kevesebben. Az ör-gek lekicsinylőleg beszélnek a fiatalabbak úszási tudományáról. Ma inkább a férfiak úsznak, a nők nem igen. A mellúszást ismerik, egyesek pedig csak kutyamódra tapossák a vizet. A Tiszának áldozatai is vannak néha} ezek részben a virtuskodó jó úszókból kerülnek ki.A vízbeesettet rúddal, csónakkal igyekeznek kimenteni} a kompon csáklya, mentőöv áll e célra. A vízbefultat csáklyával húzzák ki; ha nem került felszínre, rudakkal, hosszunyelű csáklyával keresik a Tisza medrében, még éjszaka is lámpavilág mellett. Ha kifog

ták.a sekély parti vízben faágakra fektetik úgy, hogy a víz mossa, különben megszederjesedik. Ott van addig, míg érte nem jönnek. A vízbefult hirtelen halálán nagyon sajnálkoznak és így sóhajtanak fel: "Hát bizony a Tiszának nincs rakoncaja

l^^tt.i. amiben a vízbeesett megfogódzhatnék). - Nemcsak emberek fürödnek a Tiszában, hanem állatok is. Nyáridőben estefelé néha megúsztatják a lovakat, de ez nem általános szokás, részint azért, mert a mezők nagy része távolabb van a Tiszától, részint pedig azért, mert a gazdák sajnálják lovaikat a iszaparton szállongó,vérszívó pőcsike

k (bögölyök) szúrásainak kitenni. - A lóuszl-.tís úgy történik, hogy a gazda, vagy fia, szolgája nekigyürkŐzve be-