Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

I. A vizek szerepe a nép életében általában - A. A lecsapolás előtt

- il jőu Isten orvosságnak hagyta."Porrátört szirkój

a (szene) hitük szerint a legmélyebb sebet is begyóugyétotta

. Borban megfőzött kérge szintén orvosságul szolgált. 1 ruházat diszítésére használták a vidra gereznáját és a daru tollát. - Vidra sok lehetett régen a határban, ma már nincs; emlékét csak Vidraszeg és Vidragorond neve őrizte meg. A darut az erdészek lőtték, mert puskát csak ők használtak. Eladták a tollát azzal kereskedő embereknek, akik kissé meghajlítva adták el a vásáron.A j

obbóudalos talu értékesebb volt a baloldalasnál, 5 frt volt} a baloldalas 2-4 frt, a hitvány egy forint, de olyan is volt az. Drága volt a darutoll, de mindenkinek volt, aki legény volt (mert "rout legény

, de lepén

y is vóut"). Kétpengős nagysága kis piros rozsát adtak a vásáron a darutoll mellé, ágy tűzték a kalapjukhoz; "Tilbul vóut, szépen pászolt az a taluval együvé." - A falut körülvevő nagy erdő tölgyei épület-, bútor- és tűzifául szolgáltak a lakosságnak. Nem takarékoskodtak vele "a kert alatt vóut még akkor az erdőü!" - Százados, vastagtörzsű tölgyfából készült a bödöncsónak, a bödönhld és a bödönkút. A disznót makkoltatni hajtották az erdőbe. A vizek partján sok fűz- és nyárfa volt. A Tisza homokos partján mint ma is, régen is végighúzódott a fÍzesek sora. A ficfa a tölgy mellett a régiek leghasznosabb fája volt, különösen mikor az erdőt kiirtották. Hajlékony vesszőiből fonást készítettek építkezési,gazdasági és halászati célra. A nyárfával együtt a fűz volt a teknővájás és fakanálkészítés nyersanyaga, ezt a munkát azonban cigányok végezték. A nyárfáknak a mainál nagyobb számban való jelenlétét bizonyítja a régi Kereknyárj

as erdőnév. A nádat télen vágták, ha a víz befagyott; nagy aszály idején nyáron is. Főleg háztető készült belőle. Az 1890-es nagy tűzvészig Lónyán a házak nagy része nádfedeles volt. A gyékényből urnaalakú sonkolyos kosarat .kerekdedebb borsótar tót

, szakétóukosárt

. komlós-száraztót és köpü

t készítettek a cigányok. - A nép a természetben talált nyersanyagokat felhasználta élete fenntartására, védelmére, vagy munkája eszközéül, de még így is nagyon nehezen tudott megélni, mert gyakran nem volt kenyere. Mégsem estek kétségbe a lónyaiak. Hatalmas szál fákat vágtak ki az erdőn, mikor egy szekér fa együtt volt, összekötözték lábóun

ak úgy szállították a Nyírre a víz tetején, ameddig víz volt, a szárazon meg a szekér két tengelyére kötötték a hosszú drugár

okat. Főleg Kisvárdába vitték-