Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

Szójegyzék és közmondások

TOlt Kivesz-i a kenderáztató használatáért járó részt az áztatott kenderhői, lenből a partbirtokos, a halász Kivet-i a Tisza a vizbefultat Kocs

: a merítőháló rúdjának fogója Kocsálivány

: a halászcsónak belső oldalára szegezett háromszögű deszkadarab; ebbe verik a kocs zsinegét tartó fa-szeget,(hogy ne a csónak oldalát kelljen átfúrni a szeg számára) Kópics: cővekverő fakalapács a révben Kormánylapát: hosszú vastag rúdra szegezett deszkából álló kezdetleges lapát a drótköteléről elszabadult komp parthoz való kormányzására KorsókendőtJ: hosszú, igen keskeny vászonkendő, amit a korsók fülén átfűzve és vállra vetve a Tiszáról való vízhordásra használnak Köptt: a csáklya, szigony nyélre húzható hengeres része Kötés: az ember derékvonala,ahol a kötényt megkötik;a vízben álló emberen a vízmagasság megjelölése: Kötésen alul-, kötésen felül-, kötésig érő víz Kötőüfa: a kompon a dobállvány két vaskampóján keresztbefektetett rövid rud, melybe a dob egyik csapja beleütközik, ezáltal a dob továbbforgását és a lánc lecsavarodását megakadályozza Kőüt: 1. kikőüt Köz: vízparti terület, két víz közti száraz föld Kőzhálóu: kétközháló Kubik: a gátépítéshez való földhordás következtében létrejött mély gödör a Tisza árterén Kürtőü: az áteresz betoncsöve az ut alatt Ladik: csónak Ladikázik: csónakázik Langóu (langó): olyan hely a Tisza szélében, amelyik nem esik a víz sodrának útjába s így ott alig van mozgása a víznek Lapaj (lapály): a törőparttal szemközti lapos part,melyet a Tisza a lerakott homokkal egyre épít, szélesít. Előtte a víz sekély Lapinta: mocsári növény; l.a fehérvirágu töndérrózsa (Çastalia alba L-), 2.a sárga virágú tavi rózsa (Nuphar luteum L.) Népi gyógynövény Lapos: mélyebben fekvő vizenyős földdarab, nedves évben víz borítja, szántóföldnek nem használható; kaszáló Laposfülü horog

:lyukas fülét lapos lemez helyettesíti, ennek tövére k^tik a batonyát