Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
Szójegyzék és közmondások
Lazahorog : egyszemes horogfelszerelés, melynek laza, rövid zsinegén a hal-csalétek szabadon úszkálhat. Halászok használják Lábóu: tutaj Lábolja a vizet a gyalom Láp: l.a vízinövények összefonódott gyökérzete; 2. a halászok nyelvén a víz alatti növényzet Látóu: minta az ázó kenderből, lenből, mely megmutatja, e~ léggé el van-e már ázva,lehet-e törni Lecsihrál-ják a kis halak a csalétket a horogról: apránként leszedegetik Leereszti a halász a horgot a vízbe a zsinegénél fogva Leeresztő zsinór ; a tetőhorognál a felszínen uszó kabak alsó fémkarikájába kötött zsineg másik végére van kötve a sulykő Letesz-ik a földművések"fenékhorog" nevű szerszámukat a vízbe Leül: vízzel átitatva, vagy megtelve a vízfenékre süllyed (rosszul megterhelt kender, len; túlterhelt komp) Lébuc: hibic Léhés : a halászeszköznek még fel nem használt háló Lésza: vejsze Lészafű: vej széfej Libuc: 1. lébuc Lom : víz alatti növényzet Lomos a víz, ha a benne levő vizinövényzet kileveledzik, kihajt Lunadáj (lónadály): a pióca nagyobb fajtája, gyógyításra nem alkalmas Máramarosi bor: tiszavíz Marik (marék): annyi nád, amenynyit egy kézzel át lehet fogni Megedzi a fövő halat a ráöntött hideg víz: nem fő széjjel Megfejel (gátat): magasabbra emel Meglögyböl-i a gazdasszony az áztatott kendert, lent a vízben: széthúzva megrázogatja a vízben, hogy az kivigye a szálak közül az elrothadt részeket. (A szó a víz locsogásának hangját utánozza) Megméret (megmerít): tele merít ( ivóedényt) Megmerül: tele merül Megszed (hálókötőtűt): annyi fonalat csavar rá, amennyit lehet Meregje (mereglye): karó; itt a vejsze karója Merét: werít Merítőháló , billeghálő: egy rúddal és három meghajlított ággal kanálformájura kifeszített négyzetalaku háló; ugy merítik ki vele a halat a vízből, mint egy kanállal
