Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez

i község lakosai "igariáknak" mondjak magukat akkor, ha közei­szomszéd községekben kérdezik hovatartozásukat .Ha távoliákkal kerülnek össze, azoknak azt mondják, hogy "hevesiek vagyunk". Hevesiek még Ti­száninnen örvény, Füred, Szellős, Örs, Ivány (tudják, hogy most mind Szolnok megyéhez tartoznak). Ehhez az öt községhez érzik magukat leg­közelebb állónak, ez jórészt az exogám csoportjuk) ezekkel együtt ké­peznek egy ethnikai alcsoportot. E hat község közül mégis legközelebb Tiszafüred áll "amelyik község közelebb van, jobban járatos az ember abban; ágy ram, mint a családban, az unoka közelebb van,mint a déduno­ka". "Füreden majdnem minden hetesek voltunk, vásárolni, mészárszékre, piacra, mindenki odajárt." Igen közelinek tudják Szőllőst is, csupán Igar annál haladottabbnak tartja magát. Örs és Madaras már túlnyomó többségében katolikus, mégis ezek háznak legjobban Igarhoz "össze is van Igar só go ro sod va velük". Ha távolabbi, nagyobb egységbe valő hovatartozásukat tudakol­juk, vagy falujától nesszé kérdezik aeg az igarit, akkor úgy mondja, hogy ő "alföldi".iz Alföld ebben a használatban táji meghatározó szem­ben a Felfölddel: "alföldiek vagyunk, nincs hegyünk, azért Alföld". Az Alföld jellemzője, hogy "nincs rajta hegy, mert Eger például már nem Alföld". Igen élénken különbözteti meg a kétféle tájat az olyan igari, aki már látta: "itt szép, mert itt lakunk, a szülőföld a legszebb, én az Alföldöt nam adnám hegyért, semmiért se. Az Avas olyan csúnya dom­bos, vőgyes, nem szoknám meg soha. A termő Alföld az a szép. Ebbe van az embernek gyönyörűsége, a hegyek csak látványosság.Az Alföld meghoz­za az ember kedvét a munkára, mind énre kedvet ad - legszebb csak a ter­mő Uföld". "Igartói délnek van a Kunság: Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Dévaványa, ez a Nagykunság. Amarra Szolnokon tul Duna-Tisza köze van, ott van Kecskemét, Nagykőrös". Ismerik az igariak a Hajdúságot "ez Deb­recen tájéka" majd Eger és Mezőkövesd vidékét. Magyarország éa a magyarság többi részéhez, azokhoz, amelyek­hez nem fűzik szomszédi kapcsolatok "leginkább az anyanyelv" köti az igarit, "azután például a viselet és szokásokéiért ott vannak a tótok, azoknak más a nyelvük, más a viseletük és más a szokásuk". Az emberiségnek a magyarságon tuli részéhez nem sok szál fűzi az igarit; mondják ugyan, hogy "kinek milyen az érzése, úgy van a má­sikhoz, csak érzéstől függ. Tan, aki segít embertársán, van, aki nem". Mégis, mikor konkrét eset előtt állott, negative viselkedett. Háború-

Next

/
Oldalképek
Tartalom