Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez
elengedni a maga falujából. Ekkor az igari legény nem viszi haza az asszonyt, hanem ő marad ott náluk a velük gazdálkodik, mint vó. Ilyen eset kiváltkép őrsi vonatkozásban fordult eló. Megtörténik, hogy katonáskodó fiatalember nősül mag szolgálati helyén, pl. Fehér megyében és ott is marad. Vágy például pesti munkavállaláskor talál magának feleséget és elmegy azzal annak falujába. Különben az exogámiárél az igariak is űgy vélekednek, mint ©— gyebütt az országban: aki itthon nem talál magának valót,máshol se M ha itthon megkapsz rosszat, rosszabbért ne menj vidékre". Vannak, akik lebeszélik azt,aki idegenből szándékozna feleséget hozni; legutóbb Bagamérről akart egy legény nősülni. A falubeli idősebb férfiak azzal szólították meg, "hát hallod A.nagyon messzi kell maj menni disznótorba" - "meg csepp is volt a lyán nagyon" fűzi hozzá az adatközlő, hogy jobban megindokolja a lebeszélést. Arra a kérdésre, hogy kik az exogám kapcsolatok fenntartói és továbbvivői, nem igen lehetett általános érvényű feleletet találni.Bizonyos fokig igaz a mondás,hogy a "szegény megtalálja itthon a párját" "jobbára vagyonost kommendálnak el"; másrészt azonban éppen a szegény legények maradnak oda szolgálatuk helyén idegen községben. Azokkal a községekkel, melyekkel exogám kapcsolatban vannak, tulajdonképpen Igar ethnikai alcsoportjával, igen erős a rokoni, baráti kötelék, ami egymás kölcsönös látogatásában nyilvánul meg. Amíg a szülők élnek, a fiatalok évonte legalább egyszer - többnyire húsvétkor - meglátogatják őket. A fiatal pár lehetőleg együtt megy látogatóba; a szülőknél száll meg ós felkeresi a nagyszülőket, testvéreket, szomszédokat, barátokat. Elviszik a gyermekeket is, mindig azt, amelyiket még nem láttak, lltalában a 6-7 hónapos gyermeket viszik haza látogatóba először, úgy mondják, hogy "bemutatni a rokonoknak". Elmennek egymáshoz disznóölésbe, lakodalomba, nagybeteget lá%> togatni, temetésre és a katolikusok búcsúba is. A látogatásokat az exogám községekből vissza is adják, hasonló alkalmakkor. Ezenkívül a fiatalasszony anyja eljön minden egyes alkalommal, amikor lányának gyermeke születik, vagy ha nagybeteg volna, hogy kiápolja őt. Piacok, vásárok, keresztülutazások alkalmával is megnézik egymást a rokonok és barátok is. Az exogám községekbe szívesen menták el a legények szolgálni. Nemcsak azért, mert azokban több volt a jőgazda, mint Igaron, hanem azért is, mert ott volt rokon, volt, aki védelmezze, támogassa őket.
