Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben

érdemlő szakvéleményét adnom:Aki egyszer a juhok tulajdonságait megértette, s tudja, hogy azoknak megesklitt ellenségek a meleg, hideg

, de mindenek felett a nedvesség

, s télen által a farkas

, melly nállunk sokszor az embert is megeszi} tudja az azt is, hogy azoktól a juhot, a mennyire lehet, ólalmazni kell: mely valamiféle hajlék nélkül meg nem eshetik." (Hogy itt hajlék alatt fedeles építményt kell érteni, ahhoz sz<5 nem férhet.)

37 A szilaj állatokkal és szilaj állattartási módokkal behatóan foglalkozó Györffy István maga sem tartotta a juhokat és pásztoraikat szilaj oknak. Szerinte a nyáj juhász tavasszal kiverte, ősszel szétverte a nyájat. A juhász csak akkor volt szilaj pásztor, ha nagyon fenekére nézett a kancsónak.Tulajdonképpen csak a szilaj pásztorok mulattatója, dudása, furulyása volt. A régi kéki magatarti juhászok szegényes juhtartása révén kitűnt azonban az is, hogy a merinó juhok nem olyan kényes fajták, mint ahogy tudják. A tél egy részét (természetesen az engedelmesebb részét) a község határában, a szabadban töltötték velük. S itt nemcsak a készből (összegyűjtött eleségkészletből) tartották, mint ahogy tartották a múltban a magyar juhokat az aklukban a juhtartó gazdák, - hanem gazon és káposztatorzsán is tengették. Ezek tartási módját sem lehet azonban szilaj tartási módnak mondani. A juhok maguk ugyanis a szelídség mintaképei. Legkevésbé sem szilaj ok. A szilaj nevet a tartási módjuk alapján sem érdemelték.Velük kapcsolatban tehát következetlenség félszilaj tartási módot emlegetni. Igy elegendő lesz, ha ezeknek a juhoknak a különböző tartási módjával kapcsolatosan,ellentétképpen a külterjes és belterjes vagy kezdetleges és fejlett tartási módokat mondunk. Nyárády Mihály Jegyzetek. 1. Kék község számozatlan iratai közt, a nyíregyházi Állami Levéltár Szabolcs megyei anyagában. 2. Kék község iratai közt. Nyh. Áll. Lt: Szabolcs megyei anyag. 3. Egy 1851. évi kataszteri földleírásban is megvan már ez a helynév. - A farkasok kék-vidéki (rétkőzi) téli pusztításairól Az igazi pákász című cikkemben részletesen írtam. (Megjelent a Debreceni szem-