Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben

le című folyóirat 1941. évi májusi füzetében, a 101. laptól. 4. Borsi Dánieltől és a vele együtt említett adatközlőimtől más tárgyú régi cikkeimhez gyűjtöttem adatokat. Ezért van az, hogy velttk kapcsolatban távoli időre hivatkoztam. S ezért van az is, hogy Papp Imre juhtartásáról magáról kevés adatot tudtam tőlük idézni. 5. Kassai József ma 59 éves. - Már itt megemlítem róla,hogy a múltban hosszabb időn át feles juhász volt, s a jelenben pedig magatarti juhász. Igy a közeimultra is a legalaposabb értesüléseket szerezhettem tőle. - Bogdány községnek ma Nyírbogdány a névformája. 6. Kék község történelmi földrajza című könyvemből a következő tájékoztatást adhatom idevonatkozólag:A község területe 3.817 kat.hold 882 négyszögöl. Ebből 3.362 kat.hold a Rétközhöz, 450 kat. hold pedig a Nyírséghez tartozott. (A négyszögölek figyelembe vétele nélkül. )Az ősállapotban levő rétközi területbül 2.3*02 kat.hold állandóan vizes, 375 kat.hold feltételesen vizes, 789 kat. hold pedig száraz volt. A nyírségi területből ugyanakkor 45 kat. hold volt az időlegesen (feltételesen) vizes,405 kat.hold pedig a száraz.- A tiszaszabályozás és belvízmentesítés révén a község vizes területe 80 kat.holdra, az időlegesen vizesé pedig 230 kat.holdra csőkkent. A szárazé viszont 3.501 kat.holdra emelkedett. - A Tisza árja a vízmentesitétlen területekre rendszerint május havában tódult ki,

s június havában húzódott vissza. Megesett azonban az is,hogy a nagy folyó aratás idején (július elején) öntött ki. De ez legfelj

ebb néhány napokra történt." (Futó vizek!) A község területéből 8 rét, 14 láp, 4 nagy cserét (nádas), 7 nagy ér, 3 folyás (folyó), 13 kátyú, 3 tóka (kis területű tó), 27 nagy tó és 10 •sízi út nevet tudtam összeírni.A farkas állatnévvel összefüggően azonban már csak két nevet jegyezhettem fel. Ezek egyike a Farkas-ártér, másika a Farkas-barlang volt. Az adatok azonban igy is kellőképpen megvilágíthatják a kéki juhtenyésztés nehézségeit. 7. A Kormoly-tanya eredetileg halásztanya volt.Csak később építtetett oda Tóth János juhhodályt. Omaga a község belterületén lakott. - A seggenülő szó itt azt érzékelteti,hogy az épület egyik oldala (nem vógeD alacsonyabb volt a másik oldalánál.

S a két oldal közül mindig az északi rész volt az alacsonyabb. - Különben szelemennel és ágassal építették. 8. Kalló: itt a juh szőre kallásával (kelmévé való feldolgozásával) foglalkozó üzem.