Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben

totta a vihar. És akkor a mögöttük állók kétoldalt újra csak kikerekedtek, és mentek megint a vihar utján. i visszamaradottaknak ezúttal már nem kellett segítség. Elindultak anélkül. Amíg a többi juh közt, a szélenyhében álltak, a jeget kipislogták a szemükbél: látókká váltak. A szerencse nem hagyta el a juhászt. Az a tanya, amelyet az elindulása előtt számításba vett, az útjába esett, Jó emberek ott helyet szorítottak neki és a juhainak. Igy megmenekültek. Amelyik juhásznál a juhok takarmánya már tél derekán szembetűnően megfogyatkozott, a vetések engedélynélküli legeltetésétől sem riadt vissza. Ez természetesen nem lehetett minden előkészület nélkül. A juhász egy néma pulit szerzett, - azaz olyan pulit, amelyik nem cse vegett . - s így nem árulta el, hogy a juhász a juhával tilosban jár. A puli rendszerint egy kevés szavú anya kölyke volt. A juhász ennek az állatnak egy halk szavú csörgőt tett a nyakába, s megtanította a nesz nélkül való terelésre. Ha a puli a gazdája halk szavára a nyáj kör.ll egyik vagy másik irányban futott, a juhok a csörgője zörgésére feleszméltek, s a többség felé futottak. Igy a kívánt helyre jutottak. A megszorult juhász a vetés legeltetésére hó nélküli fagyos időt választott. Többnyire éjjeli tizenegy órakor indult el a nyájával. Hajnali 3-4-5 órára végzett a legeltetéssel. Igy a juhai az akolban délelőtti 9-10 óráig elfekhettek. A tilosban való legeltetés elfedezésére azonban délután is kihajtott.De akkor csak barkácsolt (járt-kelt). Útjában pedig egyre azon gondolkozott, hogy éjjeli tizenegy órakor megint hova hajtson. (De akárhogy meg is lett volna szorulva, a neki szállást,vagy legelőt adó gazda vetését meg nem legeltette.) Egy-egy ilyen juhász az anyajuhai számára a meddelékei (meddők) és toklyói takarmányából is el-elszakított.Sőt attól sem riadt vissza, hogy a búzáját odaadja nekik. Az anyajuhoknak nyújtott különös kedvezmény nem is lett hiábavaló. Egészséges bárányokat hoztak a világra. A bárányok nem lettek torzsásak (angolkórosak). Minden ellenkező állítással szemben ugyanis a magatarti juhászok bárányai nyomorékságának nem az volt az oka, hogy a bárányok anyjával fagyos káposztatorzsát etettek, hanem az, hogy ezhez a téli kényszer-eleséghez mészben gazdag takarmányokat nem adtak. A juhászok a juhok viharos téli időben való ellése esetén a világra jött kis bárányokat az akolból a lakóházba vitték. Ezek ott, a