Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben

A juhokat harmatos füvön való járatásukkor nem itatták. Ha aszály volt, egyszer került sor az itatásukra, éjjel, amikor már lehűltek. A száraz takarmány etetése alkalmáral azonban már kétszer is itatták: reggel és este. A juhok sózására kősót használtak. Ezt egy fatuskóra helyezték, s hogy a juhok a nyálasa közben a földre ne borítsák fűzvesszővel körülfonták. A bárányokat fokozatosan választották el. A választást május 15-re befejezték. A cangákká vált anyákat reggel és este fejték. A párosításuk előtti héten azonban már csak egyszer eszközölték náluk a fejést. Bzt a fejést züllőnek mondták. A régi kéki juhászok szerint a tejet először a gyenge mező

, azután meg a ragadós (agyagos) réti föld csorbókás legelője szaporította feltűnően. Szerintük a pflfón (portőzegen) nőtt füvek is jobb hatással voltak a tejelésre, mint a homokiak. A fejést lehetőleg a szabadban végezték. A cangákat a fejés e~ lőtt egy léckakerítésbe zárták. Ezután a kerítés egyik sarkát megbontották, s ott a rácsok egyikét kijjebb, a másikát beljebb fordították. Igy egy félméteres szűk kijárót hagytak.A juhász a kijárőnál, - a beljebb tolt rácson kivül, egy alacsony székre ült. Jobb lábát a kijjebb fordított rácshoz feszítette. A fejórocskát maga elé tette. Igy várta, hogy a bojtár a cangákat egyenként a kijáróhoz hajtsa. A juhász az éppen eléje érkező cangát megfogta, a tejet az egyik csecséből, majd a másikból is, a rocskába megcsepegtette

. (A juhnak ugyanis két csecse van!) Azután a canga tőgyét a két markával összeszorította, úgy préselte ki belőle a csecseken át a tejet. A tejmaradékot (mert az ilyen alkalmakkor csak került) a csecsek húzogatásával kifejte. (Ha ki nem fejte volna, a tej lassacskán elapadt volna nála.) Ritka canga volt, amelyik egy nap alatt két fejesre egy liter tejet megadott. Ha a juh a fejést megszokta, már ment a fejőkijáróhoz magától. A kifejt tejet fedeles kupákba öntötték. A fejés befejezésével a juhokat elrendezték. A rácsokat helyreigazították. A tejet hétköznapokon egy egylovas kis szekerén Tóth István házához szállította a juhászné. Vasárnap a juhászé volt a fejés eredménye. Ebből a nagyobb részt a neki tartásra engedett kommenciós cangái hétköznapi tejéért kárpótlásképpen kapta. Tóth István tejrészét a felesége vette át, s adta el vagy dol-