Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Katona Imre: Népi állatorvoslás Csongrádon III.

14. Bórfelhasználás. dögeltakarítás. 1 juhnak szinte minden porcikáját tudták hasznosítani: húaán és bőrén kífUl még belső részeit is sok mindenre felhasználták.

51 - A csongrádiak kezén ritkán döglött meg juh: ha látták, hogy nincs remény a gyógyulásra, levágták. Húsát bármennyire kedvelték, kisebb betegségeknél ették csak meg, inkább a kutyának vetették.

52 Bőrét azonban lenyúzták, mert ki lehetett dolgoztatni bekecsnek, subának,

sipkán

ak, különféle szőrméknek stb. A fertőző betegségben kényszervágott juh vére, bele, kutyáknak vetett húsa stb. ujabb megbetegedést okozhatott. Katona Imre Jegyzetek. 1. E dolgozat első része: Népi állatorvoslás Csongrádon

.I. A ló beteg sége és gyógyítása - Néprajzi Közlemények, III. /1958/,1-2 sz. 231268. II. része A szarvasmarha betegsége és gyógyítása s.a. Ismétlés elkerülésére egyezés esetén zárójelben utalok a ló- és a szarvasmarhaorvoslásról szóló közlések fejezetszámára, io. — állatorvosilag. 2. Tö. Takáts Sándor

. Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 342 p. 3. A Katalin /nov. 25/ körüli baromszétverés után ki-ki személyesen haza-hajtotta nagyobb jószágait. A felszabadult legelőket nyilvános árverésen tehetős juhos gazdák bérelték ki, többnyire potom szájbérért. Juhaikat százszámra legeltették a Bnkros

on. migcsak a hó le nem hullott. A szegényebbek lopva próbáltak legeltetni, de a bérlők nem engedték. Mivel a juh legelése rontotta a következő tavaszi fütermést, a Bokroson megszüntették a juhos gazdáknak a bérbeadást. Ettől kezdve a juhos gazdák birkatartása csökkent, a Bukros parti birtokosoké viszont növekedett:a csőszök nem vigyáztak kellő erélylyel, a partvonulat is több km hosszú stb. Igy utóbb a parti birtokosok és a Legeltetési Társulat közt folyt a harc, ill. részben folyik még ma is. 4. A csongrádiak még ma is a juhhúst szeretik legjobban} legkedveltebb ünnepi eledel húsvétkor a bárány-, Péter-Pálkor (aratás idején), csépiéskor, szüreten és lakodalomban pedig a bttrgepaprikás

. 5. Csak a legjellemzőbbeket említem itt. Csongrádon gyakori a Bac sa családnév. - A szegedi út mellett áll a juhászok védőszentjének,