Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)
A magyar állatmesék típusai
289 1 . Miért haragszik a tetfl a bolhára? Találkozik egymással a holha és a tetfl. A fickándozó bolhát a tetű nyugalomra inti, mondván, hogy hét éve él csendben a * gazdájával* A bolha nem hallgat a tetüre, tovább ugrándozik, mire a "gazdájuk* odakap, s megöli a tetut /a bolha elugrik, vagy őt is elcsipi a "gazda**/. Azóta nem állhatja a tetű a bolhát. 1. Szeged, Csongrád m. ? EA.2771. 286 p. 13. sz. 2. Szeged, Csongrád m. /Buda/ Ki.2771. 287 p. 14. sz. Vö. lapp.276 x mt. 290*. A szúnyog és a farkas A szúnyog nyáron odamegy a farkashoz muzsikálni. "Ne bánts - azt mondja a farkas - nagyon meleg van, gyere karácsonykor, akkor disznót vágok, akkor muzsikálj!" "Akkor nem lehet, - mondja a szúnyog, - mert akkor sátoros ünnepem van." 1. Földeák, Csanád m. 1877. EA.2771. 323 p. 40. sz. 2. 7/1861/ Marosi-Bagossy-Bak I. 18/b p. 291 x . A tücsök kraicárkáia A A kis prücsök elindul világot látni. Talál egy fényes krajcárt. Felveszi s örömmel hajtogatja: "Csak van, akinek van..." B Arrajön egy obsitos, elveszi a prücsőktől a krajcárt. A prücsök bánatában visszafordul, meg sem áll hazáig, s közben mind azt mondogatja: "Csak igy bánnak a szegénnyel..." 1. Nógrád m. Nyr. XHII. /1894/ 332 p. 2. Székelyföld /1896/ Benedek MMMV. V. 213-214 p.
