Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

292*. A szamár es a tücsök Észreveszi a szamár, hogy a tücsök milyen szépen tud ciripelniKérdi tőle, mit tegyen, hogy neki is ilyen szép hangja legyen, i tücsök azt ajánlja, hogy egyék minden reggel gyöngyharmatot, ő is azzal él. A szamár azonban hiába éhezik, nem változik meg a hangja. /NB.Aesop.Sz. 258 . 287 p.; Wienert BT. 43, ST. 24»./ 1. Nagyszalonta, Bihar m. 1915. EA. 1878. 80 p. 295. A babszem /hőlvag/

f a szalmaszál és a tüzes üszök A babszem /hólyag/, a szalmaszál és a tüzes üszök vándorútra kel. Útközben egy patakhoz érnek. A szalmaszál keresztülfekszik, a tüzes üszök át akar menni rajta, de elégeti s belepottyan a vizbe. A babszem ezen akkorát nevet, hogy kireped. /Egy szabó fekete cérnával összevarrja. Ezért van a babszemen fekete folt./ 1. ? /1862/ Arany E. 285-286 p. 2. ? ? Ortutay-Katona II. 346 p. 31. sz. 3. Láca, Zemplén m. 1941. EA.4060. 20. sz. 4. ? ? Marosi-Bagossy-Bak II. 131 p. ATh., H.. BN: 287* mt.: észt, liv. holl., szlovák T. 149 BP, l. 135-137 p. /Gr. Í8./